gyft2 rifle tananyag .pdf

File information


Original filename: gyft2_rifle_tananyag.pdf

This PDF 1.7 document has been generated by Adobe Acrobat Pro 11.0.13, and has been sent on pdf-archive.com on 03/12/2018 at 12:38, from IP address 193.224.x.x. The current document download page has been viewed 352 times.
File size: 6.2 MB (145 pages).
Privacy: public file


Download original PDF file


gyft2_rifle_tananyag.pdf (PDF, 6.2 MB)


Share on social networks



Link to this file download page



Document preview


Határozza meg le a keret definícióját!
A keret minden modell alapja. A szimulációs modellek keretekben készíthetők el, anyagáram
objektumok beillesztésével és összekapcsolásával. Egy keretbe bele tudjuk ágyazni a többi keretet is.
A szimuláció is a kereten belül futtatható le.
Saját szavaival határozza meg az eseményvezérlő funkcióját!
Az eseményvezérlő kontrollálja a folyamatokat a szimuláció futása alatt. A használatával indítható el
és szakítható meg a szimulációs folyamat. Az eseményvezérlő méri a szimulációs futtatás során eltelt
időt.
Ismertesse az eseményvezérlő időmérési funkcióit és sajátosságaikat!
Az idő mérése kétféleképpen történhet:

• relatív idő: ha a kijelzőn a csak idő érték jelenik meg,
• abszolút idő: a szimuláció egy meghatározott időpontban kezdődik és a kijelzőn dátum is szerepel.
A két mód közötti váltást szimulációs futás közben is megtehetjük az Idő nyomógombra kattintva.
Saját szavaival jellemezze az Összekötő funkcióját és sajátosságait!
Az összekötő (Connector) köti össze az objektumokat és a kereteket. Az összekapcsolni kívánt
objektumoknál az első majd a második objektumra kattintva létrejön a kapcsolat. Az anyagáramlás
irányát az összekötőn megjelenő nyíl mutatja. Az anyaáramlás irányát a kapcsolás sorrendje
határozza meg. Lehetőség van arra is, hogy két objektum között töréspontot hozzunk létre.
Definiálja a mozgó objektum jelentését, sorolja fel alap tulajdonságait!
Az MU-k anyagáramlási objektumokon mozgó objektum típusok, amelyek a modellen belüli
anyagáramlást képezik le. Az MU-nak nincs saját viselkedési formája, a szimuláció elindításakor
generálódik, objektumról objektumra végig halad a modellen majd eltávolításra kerül. A legfontosabb
alap tulajdonságai a hosszúság és a szélesség.
Sorolja fel a mozgó objektum típusokat!
Elem, Konténer, Szállítóeszköz
Definiálja a nem mozgó anyagáramlási objektum jelentését és típusait, típusait jellemezze!
A nem mozgó objektumok lehetnek aktív vagy passzív viselkedésűek, ezek szállítják vagy tárolják a
mozgó objektumokat a szimulációs modellen keresztül.

• Az aktív anyagáramlási objektum a mozgó objektumokat tudja fogadni, egy bizonyos ideig
(feldolgozási idő, átállás stb.) tárolja és aztán automatikusan a következő objektumra
továbbirányítja.

• A passzív anyagáramlási objektum a mozgó objektumokat nem tudja automatikusan továbbadni.
Párosítsa az anyagáramlási üzemállapotokhoz tartozó LED színeket!
zöld – működik, dolgozik barna – beállítás folyik narancssárga – várakozik sárga – blokkolt lila kikapcsolt/készenlét piros – meghibásodás rózsaszín – megállított kék - szünetel világos kék nem tervezett szünet
Párosítsa össze az alábbi anyagáramlási objektumok időbeállításához kapcsolódó fogalmakat és
leírásokat!
Meghatározza, hogy mennyi ideig tartózkodik egy mozgó objektum az adott objektumon mielőtt egy
következő objektumra továbbkerülne. - Feldolgozási idő
Típusváltás vagy előre meghatározott darabszámú mozgó objektum után az átállással,
szerszámcserével töltött idő. - Átállási idő

Beállítástól függően a mozgó objektum belépését követően a feldolgozási idő megkezdése előtti
esemény. Minden belépő mozgó objektum esetén érvényes, előkészítési, beállítási tevékenység ideje. Javítási idő
Meghatározza, hogy milyen gyakorisággal (taktidővel) történhet a mozgó objektumok belépése az
adott objektumra. – Ütemidő
Saját szavaival írja le a meghibásodás időbeli eloszlás beállításának jellemzőit!
Az időbeli eloszlás megadásánál meg kell adni a meghibásodásra jellemző kezdeti és leállítási
időpontot. Ezen időpontok megadása nem csak konstans értékként, hanem különböző matematikai
eloszlásként is jellemezhetők. Megadható még intervallum érték is, ami az egybefüggő meghibásodás
mentes időszakokat jellemzi. Ebben az esetben az intervallumhoz rendelhető egy meghibásodási
időtartam is.
Saját szavaival írja le a meghibásodás rendelkezésre állás szerinti beállításának jellemzőit!
A rendelkezésre állás megadás százalékos értékben történik. Ebben az esetben javítási időt is kell
megadni (MTTR - Mean Time To Repairs). A szoftver ezek függvényében kiszámol egy átlagos
időtartamot a meghibásodások között (MTBF - Mean Time Between Failures). A meghibásodások és a
hiba mentes időszakok véletlenszerűen oszlanak meg. A rendelkezésre állóság annak a valószínűsége,
hogy a gép mindig műveletre kész állapotban van.
Jegyzetfüzetébe rajzolja le a statisztikai gyűjtés intervallumának felosztását!

Ismertesse a Bemenet objektum funkcióját!
A Bemenet állítja elő a mozgó objektumokat (MU) a megfelelő beállítások után. A Bemenet egyszerre
különböző mozgó objektumokat is létre tud hozni, egymás után vagy kevert sorrendben is. A
feltételek és az időpontok parametrizálásához különféle beállítási lehetőségek állnak rendelkezésre. A
Bemenet alapesetben az Összekötővel kapcsolt következő objektumra továbbítja a létrehozott
elemeket.
Sorolja fel a Bemenet objektum MU kiválasztásának lehetőségeit!
Konstans, Sorrend, Sorrend ciklikusan, Véletlen, Százalékos
Párosítsa a Bemenet objektum MU kiválasztásának lehetőségeit a rá jellemző definícióval.
Egy általunk kiválasztott típusú MU-t hoz létre. Az osztálykönyvtárban elérhető eredeti és általunk
készített mozgó objektumok közül szabadon választhatjuk ki a létrehozandó típust. – Konstans
Az alkatrészek létrehozása soronként történik, a megadott darabszám elkészülte után lép a következő
sorba. Az utolsó sor utolsó terméke után a Bemenet nem hoz létre több mozgó objektumot. – Sorrend

Az alkatrészek létrehozása soronként történik, a megadott darabszám elkészülte után lép a következő
sorba. Az utolsó sor utolsó elemének létrehozása után a táblázat első sorának első elemétől újra indul
az objektumok létrehozása, ez a folyamat ciklikusan ismétlődni fog. - Sorrend ciklikusan
Ebben az esetben a Bemenet a létrehozandó MU-kat véletlenszerű sorrendben, de a gyakorisági
arányoknak megfelelően hozza létre. Az MU-k létrehozása folyamatos a szimulációs folyamat végéig.
– Véletlenű
Az MU-k a megadott százalékos értékeknek megfelelően, de nem sorrendben kerülnek létrehozásra.
Az MU-k létrehozása folyamatos a szimulációs folyamat végéig. – Százalékos
Definiálja a Művelet objektum funkcióját, alkalmazási lehetőségeit!
A Művelet egy aktív anyagáramlási objektum, amely mozgó objektumokat fogad, feldolgozza, majd
továbbítja a következő építőelemre. A feldolgozás során lehetséges, műveletet, átállást, javítást
modellezni. A Művelet segítségével gépeket, munkahelyeket, alkatrész megmunkálást
szimulálhatunk.
Definiálja a Párhuzamos Művelet objektum funkcióját, alkalmazásának célját!
A Párhuzamos Művelet mozgó objektumok fogadását, feldolgozását teszi lehetővé. Aktív, de
helyorientált anyagáramlási objektum. Az objektumon egyszerre több mozgó objektum párhuzamos
feldolgozása történhet. A párhuzamos műveletek számának megadása mátrix alapú. A Párhuzamos
Művelet használatának célja, hogy a hasonló elven és hasonló beállításokkal, de párhuzamosan
működő folyamatokat kiváltsa és központosítva kezelje.
Ismertesse a Szerelés objektum funkcióját, alkalmazásának lehetőségeit, a fő és mellékalkatrészek
lehetséges kapcsolatát!
A Szerelés objektum az összeszerelési folyamatok szimulációját teszi lehetővé. Segítségével egy
főalkatrészhez (amire rászerelünk), egy vagy több mellékalkatrész (amit rászerelünk)
csatlakoztatható, vagy a főalkatrészből és mellékalkatrészekből egy új MU hozható létre. Az MU-k
csatlakoztatására vonatkozó szabályrendszerek a fizikai valóságnak megfeleltethetők Egy
főalkatrészhez különböző típusú mellékalkatrészek kombinációja is csatlakoztatható.
Párosítsa össze a szerelési tábla segítségével beállítható szerelési lehetőségeket és leírásukat!
Ezen opció választásakor az összes elődágról egy-egy MU kerül összeszerelésre. - Nincs
Segítségével a különböző elődágakról érkező MU-k szerelési darabszámát lehet beállítani. A
kiválasztás után a megváltott menüben egy segédtáblázat hívható elő, amiben a beállítások
megadhatók. - Elődágak
A több helyről érkező és különböző elnevezésű MU-k szerelési darabszámát lehet így beállítani. Ebben
az esetben is segédtáblázat előhívásával végezhetők el a beállítások. - MU típusok
Saját szavaival jellemezz a Szétszerelő objektum funkcióját és sorolja fel beállítási lehetőségeit!
A Szétszerelés objektum a szétszerelési folyamatok szimulációját teszi lehetővé. Segítségével a
főalkatrész elválasztható a rászerelt egy vagy több mellékalkatrésztől.
- Szétszerelési mód
- Fő MU utódága
- Kilépő MU
Párosítsa össze a Szétszerelő objektum szétválasztási sorrendjeinek lehetőségeit a leírásokkal!
A Szétszerelés után a főalkatrész utódágán kívül az összes fennmaradó utódágra ciklikusan elosztva
kerülnek a mellékalkatrészek. - MU-k az összes utódágra

Az opció kiválasztásával egy Szétszerelési segédtáblázatot (9. ábra) kell kitölteni, ahol a
mellékalkatrészek nevét, darabszámát és a kívánt utódág sorszámát kell megadni. Alkalmazása a
több mellékalkatrésszel rendelkező szerelvények szétválasztása során célszerű. Az egyes MU-k
kilépése nem függ a többi MU-tól, legyen szó mellek- vagy főalkatrészről. - MU-k kilépése független a
többi MU-tól
Hasonlóan az előző megoldáshoz, ebben az esetben is Szétszerelési segédtáblázat használatára van
szükség. A táblázatban a mellékalkatrészek nevét, darabszámát és a kívánt utódág sorszámát kell
megadni. A szétválasztás során először a főalkatrész távozik, majd a mellékalkatrészek. - Fő MU,
aztán a többi MU
Válassza ki, hogy a Szállítószalag egyes paramétereinek megváltozása milyen hatással lesz a többi
paraméterre!
Hossz változtatás esetén:

idő - változik,

sebesség – állandó

Sebesség változtatás esetén:

idő - változik,

hossz - állandó

Idő változtatás esetén:

sebesség - változik,

hossz – állandó

Jellemezze az Áramlásvezérlő funkcióját és tulajdonságait!
Az Áramlásvezérlő objektum az anyagáramlás szabályozására szolgál, kapacitással nem rendelkezik.
Minden esetben legalább két objektum között helyezkedik el és köztük lévő anyagáramlást határozza
meg. Az anyagáramlás szabályozásának megadását a Kilépési stratégia fül segítségével tudjuk
beállítani. A kilépési stratégia határozza meg, hogy milyen módon kerül át egy MU a következő
objektumra.
Soroljon fel legalább négy az Áramlásvezérlő segítségével beállítható kilépési stratégiát!

• Ciklikus • Kezdés az 1-es utódágnál • Véletlen • Százalékos • Ciklikus sorrend • Legritkábban
használt • Leggyakrabban használt • Metódus • Kiválasztás • MU név • MU attribútum • Minden
utódágra • Hozzárendelés
Sorolja fel a Transfer Station segítségével elvégezhető négy fő anyagmozgatási funkciót!

• Felrakodás • Lerakodás • Feltöltés • Átmozgatás

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

Gyártási folyamatok szimulációja
1. modul: A gyártás szimuláció alapjai
Termelő rendszerek tervezésében és működtetésében egyre nagyobb szerepet játszik az
időben dinamikusan változó feltételek és állapotok kezelése. Kis és közepes méretű
vállalatok gyártási folyamatainak esetében ugyanúgy kritikus jellemzők a gyártás felfutási
idő, a vevői megrendelés átfutási ideje, az előállított termék minősége, mint az összetett
termékeket előállító multinacionális nagyvállalatok tekintetében. Erre a kihívásra ad
megfelelő választ a gyártási folyamatok szimulációs elemzése, melynek módszerei és
informatikai eszközei biztosítják az egyidejű tervezés lehetőségét.

1

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

1. lecke: Bevezetés a gyártás szimulációba
Cél:
A tananyag célja, hogy a hallgatót bevezesse a gyártás szimuláció világába, megismerhesse
a definíciókat és egy gyártó folyamat szimulációjának általános folyamatát.
Követelmények:
Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes





saját szavaival megfogalmazni a szimulációs technika elterjedéséhez vezető iparági
trendeket,
definiálni a szimuláció, modell, rendszer, szimulációs lefutás fogalmát,
megfogalmazni, hogy a szimuláció milyen feladatok megoldására nyújt segítséget
saját szavaival megfogalmazni a szimuláció folyamatlépéseit

Időszükséglet:
A tananyag elsajátításához körülbelül 40 percre lesz szüksége.
Kulcsfogalmak





szimuláció,
modell,
szimuláció lefutás,
szimulációs folyamat.

1. Bevezetés a gyártás szimulációba
Tevékenység: Figyelje meg és jegyezze meg, milyen iparági trendek vezetnek a szimulációs
technika alkalmazásához.
A szimulációs technika egy fontos segédeszköz a tervezésnél, kivitelezésnél és a komplex
gyári rendszereknél. Az iparban különböző trendek fedezhetők fel, mint például:
- növekvő termék-komplexitás és variáció-sokféleség,
- növekvő minőségi követelmények a növekvő költségmegszorításoknál,
- növekvő követelmények a flexibilitást illetően,
- csökkenő termékélettartam,
- csökkenő feldolgozandó termékegység,
- növekvő konkurenciahatás.
Mindezek rövidülő tervezési ciklushoz és egyre komplexebb rendszerekhez vezetnek. A
szimulációknak mindenütt helyük van, ahol egyszerű metódusok már nem adnak
használható eredményeket.

2

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©
Tevékenység: Értelmezze és jegyezze meg a rendszer; a modell; a szimulációs lefutás; a
kísérlet; és a szimuláció definícióját.

Definíciók
Rendszer (VDI 3633)
Egy rendszer egymással kapcsolatban álló komponensek egy meghatározott elrendezéseként
definiálható.
Modell (VDI 3633)
A modell egy tervezett vagy ténylegesen létező rendszernek - a folyamataival együtt történőegyszerűsített leképezése egy rendszerbe.
Szimulációs lefutás (VDI 3633)
Egy szimulációs lefutás a rendszer magatartásának egy meghatározott időn keresztül
történő leképezése egy „lefutásra képes” rendszerben.
Kísérlet (VDI 3633)
A kísérlet egy modell viselkedésének vizsgálata az eltérő paraméterváltozatok ismételt
szimulációs lefutásával.
Szimuláció (VDI 3633)
A szimuláció egy rendszer leképezése dinamikus folyamataival együtt egy olyan modellben,
amellyel kísérletezni lehet. Célja olyan eredmények szerzése, amelyek a valóságban
felhasználhatók.
A szimuláció alapvetően azt jelenti, hogy egy valóságos, létező vagy egy még nem létező
rendszert egy modell segítségével leképezünk, és a modell segítségével a rendszer
működésére vonatkozóan vizsgálatokat végzünk, valamint az eredményeket interpretáljuk és
következtetéseket vonunk le a valóságos rendszerrel kapcsolatban.

A szimuláció alkalmazási lehetőségei
Minden szimulációs modell tárgyakból, tárgyak közötti kapcsolatokból, logikai és térbeli
elhelyezkedésből és attribútumokból – geometriai, teljesítmény, vezérléstechnikai adatokból
áll össze. A szimulációs alkalmazásoknál az analóg szimuláció (mechanikai, elektromos,
hidraulikus) helyét átvette a digitális szimuláció. Ennek többek között az alábbi okai
vannak:


A modellkészítés és szimuláció költségei lényegesen kedvezőbbek, mint egy hasonló
kialakítású vizsgálat valós vagy analóg modellekkel.

3

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©


A kísérlet időbeli lefolyása jelentősen csökkenthető



Digitális szimulációval kiterjedt, akár veszélyes rendszerállapot vizsgálata is
lehetséges, a vizsgálatot végzők veszélyeztetése nélkül.



A megfigyelt rendszertől függetlenül egységes módszertannal és sokoldalúan
felhasználható szoftvertermékekkel dolgozhatunk.

A gyártóegységek és folyamatok szimulációja hatásosan képes támogatni a gyártóegységek
elhelyezését, tervezését és programozását. A szimuláció az alábbi feladatokban nyújt
segítséget:
Tevékenység: Olvassa el és jegyezze meg a szimuláció milyen feladatokban nyújt
segítséget.
1. Meglévő létesítmény optimalizálása:
 Vezérlési stratégiák optimalizálása
 Műveleti sorrend optimalizálása
 Napi teljesítmény tesztelése
2. Új létesítmény tervezése:
 Idő és teljesítmény meghatározás
 Méretezés meghatározása
 Emberi erőforrásigények felmérése
 Lehetséges vezérlési stratégiák meghatározása
 Hibák bekövetkezésének elemzése
 Különböző változatok kipróbálása
A szimulációt egy gyáregység üzemének és kivitelezésének tervezésében is célszerű
használni. Időbeli lefutásának csoportosítása:
1. Tervezési fázis:


A nehézségek, akadályok megvizsgálása és a javítási lehetőségek levezetése



A rejtett, nem használt potenciálok felfedezése



A kihasználás minimalizálása és maximalizálása



A különböző tervezési változatok összevetése egymással



Paraméterteszt a kapacitásra, a vezérlés hatékonyságára, a teljesítményhatárokra, az
akadályokra, az átfutási gyorsaságra, valamint az állapotképzésre vonatkozóan



Tervezési változatok vizualizálása a döntés meghozásához

2. Megvalósítási fázis:

4

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©


Teljesítménytesztek végrehajtása



A jövőbeli követelményekhez problémaelemzések, valamint tesztek kivitelezése



Rendkívüli rendszerállapotok és balesetek szimulációja



Dolgozók betanítása (pl. hiba/üzemzavar-menedzsment)



Az induló szimuláció viselkedése

3. Üzemelési fázis:


Vezérlési alternatívák tesztelése



A vészstratégiák és az üzemzavar-programok felülvizsgálata



Minőségbiztosítás és az üzemzavar-menedzsment felülvizsgálata



Új dolgozók eligazítása/oktatása



A megbízási tervek és a lehetséges szállítási határidők vizsgálata

A szimuláció segít a kérdések megválaszolásában, mindazonáltal kérdéseket is generál. A
komplex rendszerek modellezése és a műszaki rendszerek alkalmazása intenzív
tevékenységet jelent. A szimuláció a dinamikus rendszerviselkedés figyelembe vétele
mellett képes hozzájárulni a termelési rendszerek valós dimenzionálásához. Tervezés esetén
a szimuláció lehetőséget ad arra, hogy a változás hatásait gyorsan tudjuk tesztelni. Ez még
hatásosabb abban az esetben, amikor az adott rendszer szimulációs modelljei az előző
tervezési fázisból rendelkezésre állnak, és csak az aktuális feladatnak megfelelően kell
azokat módosítani.

2. Szimulációs folyamat
A szimulációs vizsgálat elvét egyszerűsítve mutatja a szimulációs körfolyamat (1.ábra). A
szimulációs vizsgálatot elvégezhetjük a valós rendszer működését megelőzően vagy azzal
párhuzamosan is. Ehhez vagy a valóságos rendszerből kiinduló vagy a tervezett
koncepcióval azonos szimulációs modellt képezünk, és a szimulációs szoftverbe
implementáljuk. Ezzel a modellel a kísérleteket elvégezhetjük. Az eredményeket
kiértékeljük és interpretáljuk, a megszerzett adatokat arra használjuk, hogy a valós vagy
tervezett rendszert módosítsuk. Ezt a folyamatot addig ismételjük, amíg a kívánt eredményt
elérjük.
Tevékenység: Füzetébe rajzolja le a szimuláció körfolyamatát! A feladatot addig ismételje,
míg hibátlan ábrát nem készít.

5

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

1. ábra A szimulációs körfolyamat (VDI 3633)
(1_1_1.png)

A szimulációs feladat végrehajtásához a következő folyamatlépések szükségesek:
Tevékenység: Olvassa el és jegyezze meg a szimuláció folyamatlépéseit.
1. Előkészítés:


Probléma meghatározása



Célmeghatározás, követelmények



Rendszerdefiníció



Adatgyűjtés

2. Modellezés:


Modellépítés



Modell validálás

3. Kísérletezés:


Szimulációs kísérleti tervezés



Szimulációs futtatások



Eredménykiértékelés



Rendszervariációk/optimálás

4. Megvalósítás:


Szimulációs eredmények gyakorlati alkalmazása



Dokumentáció

6

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©
A folyamat lefolyását tekintve iterációs jellegű, az egyes folyamat lépések kihatással
lehetnek a megelőző folyamatra is (visszacsatolási lehetőség).

2. ábra Szimulációs folyamatábra (VDI 3633)
(1_1_2.png)

Probléma meghatározása
A szimulációval szemben támasztott követelményeket a szimuláció megbízójával együtt
kell meghatározni (kezdetben a szimulációs technika lehetőségeinek figyelembevétele
nélkül). A probléma meghatározás eredménye egy írásbeli megegyezés (pl. követelmény
füzet – lastenheft), amiben konkrét problémák vannak meghatározva, amiket a szimuláció
segítségével kell megvizsgálni.
A szimulációs képesség vizsgálata
A szimulációs képesség megítéléséhez többek között a következő fő szempontokat kell
összegyűjteni:
- A matematikai modellek analitikus hibái (sok változó)
- Nagyfokú komplexitás, sok megfigyelendő hatás
- Adat-bizonytalanság
- A rendszerhatárok lépésről-lépésre történő kivizsgálása/mérése
- A szimulációs modell ismételt alkalmazása

7

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

Célmeghatározás
Minden vállalat rendelkezik egy célrendszerrel. Ez rendszerint egy általános célból (pl.
jövedelmezőség) áll, amit olyan célok sokaságára szednek szét, amelyek egymással
kölcsönhatásban vannak. A célrendszer meghatározása egy fontos előkészületi lépés.
Szimulációnál a következőek lehetnek gyakori célok:
- Átfutási idő minimalizálása
- Kihasználás maximalizálás
- Készletminimalizálás
- Határidők pontos betartásának növelése
Minden meghatározott célértéket a szimulációs lefutás végén statisztikailag meg kell
állapítani, és ki kell értékelni. Ez eredményezi a szimulációs modell szükséges
részletezettségi fokát. Ezáltal a szimulációs tanulmány alapvető terjedelme, és ezáltal a
projektköltségek meghatározottak.

Adatbeszerzés
A szimulációhoz szükséges adatok a következőképpen tagolódnak:
- Rendszerterhelési adatok
- Szervezési adatok
- Műszaki/technikai adatok
- A következő áttekintés a megállapított adatok egy kis választékát mutatja be.

Modellezés
A modellezés fázisa magába foglalja a használt szimulációs modellhez a modell
vizsgálatának felépítését és tesztjét. A modellezés legtöbbször két lépcsőben következik be:
1. Az elméleti/elképzelt modellből egy szimbolikus/képletes modellt vezetnek le.
2. Ezt a modellt ültetik át egy szoftvermodellbe.
A modellezés első lépése
Mindenekelőtt a szimulálandó rendszert kell általánosságban véve megérteni/felfogni. A
vizsgálandó célmeghatározásból kiindulva kell eldönteni a szimuláció részletezettségi fokát.
A szimuláció elvárt pontosságából kiindulva kell azokat a döntéseket meghozni, hogy
milyen nézőpontokat kell leegyszerűsíteni, vagy melyeket nem kell egyáltalán szemléltetni.
Az első modellezési lépcső két tevékenységet foglal magába:
- Elemzés (csoportosítás)
- Elvonatkoztatás (általánosítás)

8

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©
A rendszerelemzés segítségével az eredeti rendszer komplexitása a vizsgálandó céloknak
megfelelően, ésszerűen elemekre bomlik. Az elvonatkoztatáson keresztül a specifikus
rendszer-ismertetőjelek
annyira
lecsökkenek,
hogy
az
eredeti
rendszer
körülhatárolt/kicsinyített képmásának lényege/magva jön létre. Az elvonatkoztatás tipikus
eljárásai a kicsinyítés (elhagyja a nem releváns részleteket) és az idealizáció (leegyszerűsíti
az alapvető, szükséges részleteket).
A modellezés második lépése
A szimulációt felépítik és letesztelik. A modellezés végeredményét a modell
dokumentációban összeállítják, hogy a későbbi változtatásokat majd végre lehessen hajtani
a szimulációs modellben. A gyakorlatban ezt a lépést gyakran elhanyagolják, így a modellt a
működés hiányzó dokumentációja miatt már nem tudják használni. Ajánlatos már a
programozás alatt a modelleket és a forráskódokat belsőleg megfelelően kommentálni, hogy
a legtöbbször a programozás után összeállított dokumentáció, a működés magyarázata még
rendelkezésre álljon.
A szimuláció lefuttatásának végrehajtása
A jellegtől való erős függőségben és a szimulációs tanulmány célmeghatározásában viszik
véghez egy felállítandó kísérleti terv segítségével a kísérletet. A kísérleti tervben az egyes
kísérletek kimeneti adatait, a modell paramétereit és az elvárt/tervezett eredményeket,
illetve a kísérleti célokat őrzik meg. Ezen kívül az is fontos, hogy a tesztfutásokból nyert
ismeretek alapján a szimulációs kísérletnek egy időkeretet kijelöljünk. Nem számítanak
ritkaságnak a több óráig tartó számítógép-futások vagy a gyakori kísérletismétlések a
statisztikai biztosítás esetében. Ebben az esetben át kell vizsgálni, hogy mennyire ésszerű
egy saját programmodulon keresztül a kísérlet vezérlése (Batch-futás). A bemeneti és
kimenti adatokat, valamint a szimulációs modell alapul szolgáló paramétereit minden
kísérletnél dokumentálják.
Az eredmény elemzése és értelmezése
A szimulációs eredményből kell levezetni azokat az intézkedéseket, amiket modellezett
rendszer megváltoztat. A szimulációs eredmények helyes értelmezése lényegesen
befolyásolja ez által a szimulációs tanulmány sikerét. Azoknál az eredményeknél, amik
ellentmondanak a követelményeknek, elemezést kell végrehajtani, hogy mely
befolyások/hatások felelősek a nem várt eredményért. Azt is figyelembe kell venni, hogy a
komplex rendszer gyakran egy „belendülő” fázisban van. Ez a valóságban és a
szimulációban különbözőképpen folyik le. A „belendítő” fázis alatt megállapított
eredmények gyakran nem alkalmazhatóak a modellezett rendszerben, és a kiértékelésbe sem
szabad belevenni. (kivétel: ha az eredeti rendszer „belendítő” magatartása teljesen
modellezhető). A hetedik lépésben ezen kívül el kell dönteni, hogy mennyire kell a
szimulációs tanulmánynak kiterjedni, illetve részletezni azt. Részletezés esetén újra kell
kezdeni a folyamatot a célmeghatározástól.
Dokumentáció
A szimulációs tanulmányhoz tartozó dokumentációnak egy projektjelentés formája ajánlott.
Ennek egy áttekintést kellene adnia a tanulmány időbeli lefolyásáról, és a végre hajtott

9

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©
feladatokat kellene dokumentálnia. Érdekes ebben az összefüggésben a rosszul sikerült
felépítés dokumentációja is, hogy ezt a valóságban el tudjuk kerülni. A szimulációs
eredmény egy követelményfüzet orientált szemléltetésének kellene a projektjelentés magját
képezni. Ésszerű, a tanulmányból az eredményes intézkedési javaslatokat a modellezett
rendszeren is felvenni az eredménydokumentációba. A szimulációs modellt a felépítésében
és a funkcionalitásában a projektjelentéshez függelékként/csatolmányként kell leírni.

Önellenőrző kérdések

1.Kérdés: Sorolja fel milyen iparági trendek vezettek a szimulációs technika alkalmazásának
elterjedéséhez!
- növekvő termék-komplexitás és variáció-sokféleség,
- növekvő minőségi követelmények a növekvő költségmegszorításoknál,
- növekvő követelmények a flexibilitást illetően,
- csökkenő termékélettartam,
- csökkenő feldolgozandó termékegység,
- növekvő konkurenciahatás.
2. Kérdés: Definiálja a szimuláció és a modell fogalmát!
Modell: A modell egy tervezett vagy ténylegesen létező rendszernek - a folyamataival
együtt történő- egyszerűsített leképezése egy rendszerbe.
Szimuláció: A szimuláció egy rendszer leképezése dinamikus folyamataival együtt egy
olyan modellben, amellyel kísérletezni lehet. Célja olyan eredmények szerzése, amelyek a
valóságban felhasználhatók.
3. Kérdés: Csoportosítsa és sorolja fel a szimuláció milyen feladatok megoldásához ad
segítséget!
1. Meglévő létesítmény optimalizálása
 Vezérlési stratégiák optimalizálása
 Műveleti sorrend optimalizálása
 Napi teljesítmény tesztelése
2. Új létesítmény tervezése
 Idő és teljesítmény meghatározás
 Méretezés meghatározása
 Emberi erőforrásigények felmérése

10

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©
 Lehetséges vezérlési stratégiák meghatározása
 Hibák bekövetkezésének elemzése
 Különböző változatok kipróbálása
4. Kérdés: Füzetébe rajzolja le a szimuláció körfolyamatát!

5. Kérdés: Csoportosítsa a szimuláció folyamatlépéseit, mely fázishoz tartoznak!


Probléma meghatározása – Előkészítési fázis



Szimulációs futtatások – Kísérletezési fázis



Szimulációs eredmények gyakorlati alkalmazása - Megvalósítási fázis



Célmeghatározás, követelmények – Előkészítési fázis



Rendszerdefiníció – Előkészítési fázis



Eredménykiértékelés – Kísérletezési fázis



Adatgyűjtés – Előkészítési fázis



Rendszervariációk/optimálás – Kísérletezési fázis



Modellépítés – Modellezési fázis



Modell validálás – Modellezési fázis



Szimulációs kísérleti tervezés – Kísérletezési fázis



Dokumentáció - Megvalósítási fázis

11

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

2. lecke: A szimuláció alkalmazási területei
Cél:
A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje és megértse a szimulációs technika
gyártásban alkalmazható területeit és azok tulajdonságait.
Követelmények:
Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes






felsorolni a munkaerő szimuláció kategóriáit,
csoportosítani a munkaerő szimulációhoz szükséges adatokat,
megfogalmazni az ergonómiai szimuláció jelentőségét,
definiálni a termelési eszközellátás szimulációjának előnyét,
felsorolni a dinamikus termelés szimuláció céljait.

Időszükséglet:
A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.
Kulcsfogalmak





munkaerő integrált,
munkaerő orientált,
ergonómia szimuláció,
termelőeszköz ellátás.

1. Munkaerő szimuláció
Tevékenység: Gyűjtse össze és írja le a munkaerő szimuláció kategóriáit.
A munkaerő jelentős befolyással bír sok termelési rendszer üzemi viselkedésére. Először is
a munkaerő alkalmazását munkaerő logisztikai szempont alapján kell tervezni. Ezen kívül a
termékfejlesztésben, a munkahelytervezésben és a termelési folyamatok tervezésében az
emberi teljesítménynek nagy a jelentősége és ha a dolgozók biztonságos, ergonómiailag
optimális környezetben tevékenykednek, jelentősen javul a minőség, csökkennek a
költségek, nő a dolgozói elégedettség és ezáltal javul a termelékenység.
A munkaerő szimulációnak több fajtája különböztethető meg:




Munkaerő-integrált szimuláció (olyan szimuláció, mely a szimulálandó termelési
terület munkaerő logisztikáját foglalja magába).
Munkaerő-orientált szimuláció (a munkaerő-integrált szimulációnál lényegesen
részletesebb).
Ergonómiai szimuláció (a munkaerő-élettani szemléletű szimuláció speciális területe).

A munkaerő szimuláció három területét (1. ábra), melyek a modellek részleteiben jelentősen
különböznek egymástól, röviden bemutatjuk az alábbiakban:

1

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

1. ábra: A munkaerő szimuláció szisztémája
(1_2_1.png)
1.2 Munkaerő-integrált szimuláció
A munkaerő logisztika területén alkalmazott szimulációt munkaerő-integrált szimulációnak
is nevezik, célja a szükséges munkaerő mennyiségének vizsgálata, a munkaerő ésszerű
szervezése, valamint a szükséges képzettség vizsgálata. A munkaerő tervezés területén
felhasznált szimuláció például a munkastruktúra analízise, a rugalmas munkaidőmodell
szimulációja vagy a szimulációs képzettségi struktúra tervezése. A munkaerő logisztika
szimulációban a munkaerő logisztika áll az előtérben és a felállított modell az alábbi
részletekre térhet ki:





személyi és gépi kapacitások különválasztása,
munkaerő munkaideje és az üzemi berendezések üzemideje,
különböző személyi kvalifikációk,
az együttműködés és a csoportmunka logisztikai vonatkozásai.

A gépi és személyi kapacitások szétválasztása feloldja a szigorú munkaerő hozzárendelést
és lehetővé teszi a munkaerő felhasználás és a gépi üzemidő szétválasztását.
A munka és üzemidők leképezéséhez a folyamatosan fejlődő munkaidő rendszerek
tartalmazzák a munkaerő integrált szimulátorokat, a változó munka- és állásidő modelleket.
A különböző munkaidők és állásidők részletes bemutatása növeli a ráfordítást, mégis
szükséges az egymást átfedő műszakrendeknél a dinamikus korrekt leképezéshez.
A munkaerő képesítés ábrázolása lehetővé teszi a különböző képesítésű személyek vagy
munkaerőtípusok modellezését. A tényleges fő tevékenység és a melléktevékenység a
modellezésnél a különböző munkaerőtípusoknál figyelembe vehető. A kérdésfeltevés szerint
elegendő a meglévő és a nem meglévő képesítések differenciálása vagy megfelelő

2

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©
adatgyűjtési ráfordítással egy részletes bemutatás választása. Egy rugalmas termelési
rendszer gépkezelője és szerelője például két különböző munkaerőtípusként mutatható be.
Az együttműködés és csoportmunka ábrázolása a változó termelési rendszerek alapján egyre
nagyobb jelentőséget nyer. Munkaerő-integrált szimulátorok lehetővé teszik a
felhasználandó termelési eszköz és munkaerő rugalmas kombinálását, a megfelelő termelési
eszköz és munkaerő készlettel rendelkező munkarendszerek kialakítását és ezek
hatásvizsgálatát.
A munkaerő-integrált szimulációhoz szükséges adatok
A munkaerő integrált szimuláció a technikai adatokon kívül, mint pl. megmunkálási idő,
felszerelési idő, üzemi berendezések üzemideje, technikai rendelkezésre állás, megköveteli
a munkaerőre vonatkozó adatok külön vizsgálatát:
Tevékenység: Gyűjtse össze, csoportosítsa és jegyezze meg a munkaerőre vonatkozó
adatokat.
Termelési eszköz:



megrendelési idők, személyi munkaidő,
párhuzamos időszakaszok a személyi és gépi idők összekapcsolásának formájában.

Jelenlét illetve rendelkezésre állás:




műszakmodell,
szünetek szabályozása,
hiányzási idők.

Képzettségek:




a munkafeladatok képzettségi követelményei,
a különböző képzettségű személyi típusok meghatározása,
az alkalmazottak hozzárendelése a személyi típusokhoz.

Együttműködés és csapatmunka:



az alkalmazottak munkaerő csoportokhoz való hozzárendelése,
a munkaerő csoportok munkaterületekhez való hozzárendelése.

A munkaerő-integrált szimulációhoz használt adatok a tipikus gyáradatok vizsgálatán túl a
technikai logisztikai szimulációt is támogatják és kérdésfeltevéstől függően jelentős
ráfordítást igényelnek az adatszerzéshez.
A munkaerő tervezés modelljei megkövetelik a részletezettségi fokuk szerint a
műszakmodellek figyelembe vétele mellett napirendi és más üzemi okokból beiktatott
szünetek idejének figyelembe vételét is.
Az új termelési koncepciók egyre inkább differenciált munkaidőmodelleket igényelnek,
melyek hozzájárulnak a termelési folyamatok rugalmasságához és javítják az üzemi
eredményeket. Munkaerő integrált szimulációs eljárások lehetővé teszik a jelenléti
aspektusok részletes figyelembe vételét, annak érdekében, hogy a különböző munkaidő

3

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©
modellek üzemi eredményekre gyakorolt hatásait analizálják. A munkaerő tervező
szimulátorok felé támasztott elvárás, hogy azok a munkaszervezés vonatkozásában
tartalmazzanak modern munkaerő felhasználási formákat, pl. csoportmunkát.
A munkaerő modellezésénél alapvetően a következőket kell figyelembe venni:




Munkaerő típusok (létszám, képzettség stb.),
Munkaerő felhasználás (a munkaerő hozzárendelése a munkafolyamatokhoz és
munkastruktúrákhoz),
Időmodell (munka és üzemidők, műszakmodellek).

A modellezés módja és a részletezés szintje nagyban függ a vizsgálandó kérdésfeltevéstől,
az alkalmazott szimulátortól, valamint a leképezendő termelési rendszerről rendelkezésre
álló információktól és adatoktól. A munkaerő tervezés szimulációját részben speciális
szimulátorokkal végzik. Az általános gyártás-szimulátorok sokféle megoldást és építőelem
könyvtárat kínálnak ezen a területen, melyek viszonylag könnyen bekapcsolhatóak a
termelési logisztika átfogó szimulációjának összefüggéseibe.
1.2 Munkaerő-orientált szimuláció
Tevékenység: Gyűjtse össze és tanulja meg a munkaerő-orientált szimuláció szempontjait.
A digitális gyár munkaerő-orientált szimulációs modellje a munkaerőre vonatkozó
kérdésfeltevésekre specializálódik és a megoldáshoz viszonylag magasabb szintű
részletességgel rendelkezik, mint a munkaerő-integrált modellek. A munkaerő-orientált
szimuláció a kívánatos munkastruktúrák vizsgálatához, valamint a meglévő struktúrák
értékeléséhez használható. A munkaerőhöz kapcsolódó munkaformák és feltételek részletes
analíziséhez szükség van a munkaerő kiegészítő tulajdonságainak leképezésére, mint pl.
fizikai terhelés, emberi igénybevétel, alul és túlterhelés, tanulás, az emberi megbízhatóság
és a termelési vagy logisztikai rendszerek viselkedésére való mindenkori reakció. A
modellek magasabb részletezési szintje alapján viszonylag nagyobb adatfeldolgozásra van
szükség.
Munkaerő-orientált szimulátorok modellezik a munkaerő-integrált modelleken kívül az
alább bemutatott szempontokat is:
Terhelésfüggő hatások modellezése
A terhelést igénylő hatásokhoz tartoznak a gyakorlati hatások (tanulási folyamat) és a
kifáradások. Ezek a hatások közvetlenül befolyásolhatják a feladatvégzés sikerét és ezzel az
elért teljesítményt és termelékenységet. Munkaerő-orientált szimulátorok ezeket a hatásokat
modellezik és ezzel képesek valósághűen szimulálni például a munkaerő-intenzív termelési
rendszerek komplex folyamatainak viselkedését.
Munkapszichológiai szempontok modellezése
Munkapszichológiai szempontoknak azoknál a munkarendszereknél van jelentőségük,
melyekben a munkaerőnek nehéz fizikai munkát kell végezniük, vagy a munkavégzést
nehezítő körülmények között kell végrehajtani. Ezen szempontok szimulációjával már a
tervezési szakaszban meg lehet becsülni az alkalmazottak várható fizikai terhelését és
igénybevételét.

4

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

Munkapszichológiai szempontok
A munkafeladatokat alapvetően munkapszichológiai szempontból a következő kritériumok
alapján kell kialakítani:




teljes ciklusú munkafeladatok kialakítása senso-motoros és kognitív rutinszerű
tevékenységek kombinációjával, melyek előkészítési, ellenőrzési és szervezési
feladatokból állnak
világos, időbeli normák, priorizálás és a követelmények kitűzése révén a
célkonfliktusok elkerülése.

A szimulációs eljárás alapvetően alkalmazható az alábbi részszempontok szimulálására és
értékelésére:






ismétlődési fok,
egyhangúság (monotonosság),
időstressz,
teljesség,
emberi hibák valószínűsége.

A munkapszichológiai nézőpontból teljes szimuláció eddig még viszonylag problémás,
mivel részben hiányoznak a tudományosan bizonyított ismeretek, számos lehetséges
befolyásolási tényezővel kell számolni és az adatgyűjtés rendkívül nagy ráfordítást igényel.
Csoportszociológiai szempontú modellezés
A rugalmas munkastruktúráknál a csoportmunkának egyre nagyobb jelentősége van. A
csoportszociológiai szempontok szinergikus hatásként érvényesülnek, mely egy csoporton
belül több személy együttműködéséből keletkezik. Konkrét működési eseteknél
vizsgálandó, milyen mértékben gyorsítja meg a csoportmunka a szervezeti tanulási
hatásokat és az a munkarendszer teljesítményének növelését vagy éppen az együttműködés
kölcsönös akadályozásával annak csökkentését eredményezi. Néhány szempont, mint
cselekvési stratégia, idő vagy kihasználási szempontok leképezhetőek a modellekben, de a
tudományos ismeretek hiánya miatt átfogó csoportszociológiai szimuláció alig lehetséges.
1.3 Ergonómia-szimuláció
Tevékenység: Tanulja meg az ergonómia szimuláció jelentőségét.
Az ergonómia-szimuláció a munkapszichológiai szempontú szimulációk speciális területe,
azonban a jelentősége és a speciális módszerei és eszközei alapján külön kerül bemutatásra.
Az ergonómia-szimulációhoz 3D környezetben állnak rendelkezésre eszközök a kézi
feladatok interaktív kialakításához és optimalizálásához, a folyamatok és termékek
ergonómiájának javítása érdekében. Az ergonómia szimulációban felhasznált emberi
modellekhez az alábbi lépések szükségesek:




Az emberi modellek tulajdonságainak meghatározása.
Az emberi modellek kinematizálása az előre és a visszafelé irányuló kinematika
segítségével.
A látómező és az elérési tér definiálása.

5

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©
Az emberi munkaerő ergonómiai modellezése a viszonylag egyszerű elérési vizsgálatoktól a
biomechanikailag részletezett digitális modellezésig történhet. Különböző korú és nemű
nemzetközi standardú emberi modellek tára lehetővé teszi, hogy a munkahelyeket az
alkalmazott külső megjelenésének figyelembe vételével alakítsák ki. Az emberi modellek
alkalmasak a teljes test fordított irányú mozgásának és a testtartásának kalkulációjára és
lehetővé teszik az emberi feladatok részletes, pontos és hatékony modellezését.
Különböző fogó és mozgási folyamatok állnak rendelkezésre az emberi mozgások gyors és
egyszerű definiálására.
A digitális emberi modellek a szimulációs ergonómiai vizsgálatokhoz implementálhatók a
virtuális környezetbe, munkautasításokat hajtanak végre, mialatt az ergonómiai kritériumok
pontos analízise megtörténik. A szimuláció lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy a digitális
emberi modelleknek mi van az elérési területükön és milyen a mozgási terhelésük stb,
ezáltal ergonómiailag fontos információkat vizsgálnak a megmunkálási ciklusokról. Ez
segíti a tervezőket és a műszaki rajzolókat az emberek számára biztonságos, kényelmes és
felhasználóbarát termékek és munkahelyek kialakításában.

2. Termelési eszközellátás szimulációja
Tevékenység: A bekezdés átolvasása után saját szavaival fogalmazza meg a termelési
eszközellátás szimulációját.
A szimuláció előnye a termelési eszközellátásban a szimultán műszaki folyamatok
hatékonyságának növelése. Ez a fejlesztés, tervezés, termelési eszközellátás és a gyártás
során valósul meg. A termékek és folyamatok optimalizálásának digitális biztosítása
lehetővé teszi a termék előállítási folyamat lerövidítését többek között a termelési
eszközellátás jelentős felgyorsulása, a módosítások csökkentése és a gyorsabb és stabilabb
termelési folyamatok során.
Ezeket a célokat standardizált tervezési és szimulációs megoldások támogatják, melyek a
termelési eszközellátás költségeit is csökkentik. A termékek és berendezések
költségcsökkentésének és minőségjavításának alapja mégis a termékfejlesztés korai
befolyásolása, annak érdekében, hogy gyártásra kész termékkonstrukciók jöjjenek létre. A
termelési eszközellátáshoz a következő hatásokat célozza meg a termék, termelési eszköz és
az idő vonatkozásában:


a termelési eszközök befektetési és változtatási költségeinek csökkentése,



a termelési eszközök és termékek minőségének javítása,



gyorsított termékbevezetés és felfutás,



biztonságos és gazdaságos folyamatok garanciája.

A termelési eszközellátásból fakadó termelési eszközáramlás egy lényeges követelmény a
nagyobb termelési rendszerek zavartalan termelési folyamataihoz. A termelési eszközök
állásánál érthetővé válik a szervezeti problémák nagy része, szemben a viszonylag
alacsonyabb számú műszaki zavarokkal, ezért ésszerű nagy figyelmet szentelni a termelési
eszközáramlás szervezésének. Ezt támogathatja a termelési eszközáramlás szimulációjának
alkalmazása, pl. a szerszámellátás javítása vagy értékelése révén. A rugalmas termelési
rendszerekben a szerszámellátás célmennyisége a következő:

6

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©


a megmunkálási centrumok kihasználásának maximalizálása,



a szerszámok élettartamának optimális kihasználása,



a szerszámok számának minimalizálása.

Gazdasági okokból épp a nagyobb volumenű gyártásnál ésszerű a gépekkel azonos számú
szerszámot tartani. A zavartalan termelési folyamat biztosításához elengedhetetlen a
munkadarab áramlását és a szerszámok rendelkezésre állását állandóan előre tekintve
koordinálni. A számos ellentmondásos cél és az azok eléréséhez szükséges követelmények
miatt nem lehet megbízni a statikusan tervezett konfigurációk működésében. A szimuláció
operatív szinten jó szolgálatot tesz a termelési eszközellátás és folyamatok előzetes
tervezéséhez.

3. Automatizálási-technika szimuláció
Az automatizálási technika területén a szimuláció több fázisban is használható. A koncepció
fázisban a szimuláció lehetővé teszi a különböző irányítási stratégiák tesztelését és
értékelését. A szimuláció alapján kiválasztott stratégia közvetlen alkalmazása az irányítási
szoftverben lényeges szempont. Az üzembe vétel fázisában a szimuláció helyettesíteni tudja
a valós mechanikus rendszert. A tesztelendő irányítási szoftver ekkor nem csak a valós
rendszert irányítja, hanem a virtuális szimulációs modellt is. Ezzel a módszerrel az üzembe
vétel jelentősen lecsökken, ami nagyobb rendszereknél jelentős megtakarításhoz vezet. Az
indítási szakaszban az irányítási szoftver egy szimulációs modellel az alkalmazottak
képzésére használható. Ez az eljárásmód lehetővé teszi az üzemzavarok veszélye nélküli
betanítást, valamint extrém helyzetekben a viselkedés tesztelését és a felkészülést. A
termelési fázisban a szimuláció a folyamatos irányítási optimalizálást célozza meg.
Alternatív irányítási koncepciókat lehet kifejleszteni és részletesen tesztelni, mielőtt azokat
üzembe helyezik.
Az automatizálási technika tipikus problémája, hogy a tesztelési és üzembevételi fázist
sokszor nagy időnyomás alatt kell elvégezni, mivel gyakran késleltetve van a
termelőeszközök elkészülése, vagy a berendezések változása miatt az üzembe vétel idejét
elhalasztják, másrészről a határidőket a vevők számára tartani kell. Ennek a szűk
keresztmetszetnek a feloldására nagyszerűen alkalmazható a szimuláció a tesztelési, az
üzembevételi valamint a koncepcionálás fázisában.
Tevékenység: Memorizálja a gépek és berendezések vezérlési szoftver szimulációjának
előnyeit.
A szimuláció segítségével a gépek és berendezések vezérlési szoftvereit tesztelik, anélkül
hogy ahhoz a valós berendezésekre szükség volna. A szimuláció révén javított
tesztelehetőség és a virtuális vezérlés-üzembevétel előnyben részesítése pozitív hatással van
a vezérlő szoftver minőségére valamint a megbízások lebonyolításának folyamatára
szimultán mérnöki értelemben. Lényegében az alábbi előnyök realizálhatóak:




a berendezések károsodásának elkerülése,
kevesebb javítási, hibaelhárítási ráfordítás,
a berendezés üzembe helyezésének gyorsítása a termelésindítás érdekében.

7

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

2. ábra: A mérnöki tervezés és a virtuális üzembe vétel megkövetelik az automatizálási
technika releváns adatait tartalmazó adatmodellt.
(1_2_2.png)
A valós üzembevétel előtt történik a virtuális üzembevétel eredményeinek vizsgálata, a
magas minőség elérése érdekében, és a tényleges üzembevétel idejének jelentős csökkentése
érdekében. Ennek az eljárásmódnak a céljai:




A berendezés biztosítása.
Mérnöki feladatok megtakarítása.
Átlátható dokumentáció.

4. Termelési folyamatok dinamikus szimulációja
Tevékenység: Tanulja meg a dinamikus szimuláció szerepét, és jegyezze meg a céljait.
A gyárszimulátorok a dinamikus szimulációval a termelési folyamat berendezéseit
projekttervezését, kialakítását, tervezését és programozását hatékonyan támogatják. A hibás
tervezés csak a valós rendszerben ismerhető fel, az utólagos javítás pedig legtöbbször nagy
ráfordítást igényel, vagy bizonyos esetekben technikailag nem is lehetséges. A gyakorlatban
ez nem kielégítő rendszermegoldásokhoz és magas költségekhez vezet.
A termelésben megkövetelt rövid átfutási idő a különböző termelési anyagáramlás alapos
tervezését és irányítását feltételezi. Egyrészről a mindenkori késés nélküli termelési
igénynek pontosan a szükséges megmunkálási helyen rendelkezésre kell állnia, másrészről
egy termelésben lehetőség szerint kevés puffernek kell lennie, hogy nagyfokú rugalmasság

8

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©
és a rövid átfutási idő kismértékű tőkelekötés mellett biztosítható legyen. Továbbá
biztosítani kell, hogy egyes részterületek zavarai ne érintsenek nagyobb területeket vagy
akár az egész termelést.
A modernebb, rugalmasabb termelési berendezések komplexitása miatti nagyobb számú
különböző célkitűzés és számos különböző egymással összefüggő terület esetében a
termelési folyamatok kvázi statikus tervezése már nem kielégítő. Továbbá az algoritmikus
eljárások csak a viszonylag korlátozott feladatok esetében használhatóak a gyakorlatban. A
dinamikus szimuláció modern, jó teljesítményű eszközökkel megfelelően támogatja az
anyagáramlás tervezését és megvalósítását.
A dinamikus szimuláció alkalmazásának céljai és komplex anyag- és információáramlás
vizualizációja:










a gyári layout dinamikus analízise és optimalizálása,
tervezett vagy létező termelési rendszerek teljesítmény-optimalizálása,
a termelési koncepció előzetes dinamikus vizsgálata,
szűk keresztmetszetek vizsgálata a termelésben és a logisztikában,
a raktározási és átfutási idők csökkentése,
termelési sorok és időtervezés javítása,
gyártási változatok analízise, értékelése és optimalizálása,
termelési erőforrások maximális kihasználása,
a puffertervezés dinamikus kialakítása.

A szimulátorok lehetővé teszik a termelési rendszerek és folyamatok modellezését és
szimulációját. Ezekkel az eszközökkel logisztikai és termelési rendszerek alakíthatóak ki,
annak érdekében, hogy a rendszer tulajdonságait vizsgálják, vizualizálják és a teljesítményt
optimalizálják. Képes a vizsgálandó logisztikai és termelési rendszerek termelési eseteit
tesztelni, analizálni és értékelni, a termeléstervezés korai stádiumában gyors, megbízható
döntéshozatal érdekében. A szimuláció segíthet a layout és termelési koncepció javításában
és az új termelési berendezések tervezésénél fellépő befektetési költségek
minimalizálásában a szükséges termékmennyiség biztosítása mellett.
A rendszer rendelkezésre állás vizsgálatának szimulációja
A rendszer rendelkezésre állása a kapacitás számításhoz fontos adat. Egy rendszer teljes
rendelkezésre állása függ az egyes alrendszerek műszaki rendelkezésre állásától. Egy
közvetlen, puffer nélkül összekapcsolt folyamatos üzemben működő gyártósorhoz a
rendelkezésre állást az egyes rendelkezésre állások szorzatából lehet kiszámolni. Hat
közvetlenül kapcsolódó termelési berendezés egyenként 0,93 rendelkezésre állással csak
0,65-ös rendelkezésre állású sornak felel meg (3. ábra).
A legtöbb gyakorlati alkalmazási területen egymásra épülő, párhuzamos folyamatok,
valamint tárolási-stratégiák időbeli ismétlődése figyelhető meg. Ilyen rendszereknél a teljes
rendszer alkalmazhatóságát nem olyan egyszerű kiszámítani, dinamikusan lehet csak
meghatározni. Ehhez használható a dinamikus szimuláció.

9

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

3. ábra: A rendszer rendelkezésre állása a kapcsolódással jelentősen csökken
(1_2_3.png)
A gyártócellák - több, különböző rendelkezésre állású gép vagy robot - összesített
rendelkezésre állásának meghatározására szolgáló szimuláció különösen érdekes. A több
összekapcsolt gyártócella rendelkezésre állási szimulációjának eredményei egy komplex
termelőüzemben fontos jellemzőket ad meg a termelési kapacitásról és lehetővé teszi a
sorközi készletek optimalizálását a gyártócellák között.
Az összeszerelési folyamatok tervezése és szimulációja
Az összeszerelés jelentős termelési lépés, melyben számos belsőleg és külsőleg gyártott
komponens sokféle irányból érkezik. Az összeszerelési folyamatok és a hozzá kapcsolódó
logisztika gyakran elég összetett. Továbbá a termékek tartózkodási idejét ebben a fázisban
lehetőleg csökkenteni szükséges, mivel az összeszerelés hozzáadott értéke ekkor már
viszonylag nagy. Ezek a nehézségek és a lehetőleg alacsony tartózkodási idő megköveteli a
megbízható tervezést és irányítást. A tervezés, programozás és az összeszerelő berendezések
optimalizálása jól működő adatkezeléssel és szimultán mérnöki szimulációval támogatható.

Önellenőrző kérdések
1. Kérdés: Sorolja fel a munkaerő szimuláció kategóriáit!




Munkaerő-integrált szimuláció (olyan szimuláció, mely a szimulálandó termelési
terület munkaerő logisztikáját foglalja magába)
Munkaerő-orientált szimuláció (a munkaerő-integrált szimulációnál lényegesen
részletesebb),
Ergonómiai szimuláció (a munkaerő-élettani szemléletű szimuláció speciális területe).

10

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©
2. Kérdés: Csoportosítsa a munkaerő szimulációhoz szükséges adatokat!











megrendelési idők, személyi munkaidő - Termelési eszköz
az alkalmazottak hozzárendelése a személyi típusokhoz - Képzettségek
szünetek szabályozása - Jelenlét illetve rendelkezésre állás
az alkalmazottak munkaerő csoportokhoz való hozzárendelése - Együttműködés és
csapatmunka
párhuzamos időszakaszok a személyi és gépi idők összekapcsolásának formájában Termelési eszköz
műszakmodell - Jelenlét illetve rendelkezésre állás
a különböző képzettségű személyi típusok meghatározása - Képzettségek
hiányzási idők – Jelenlét illetve rendelkezésre állás
a munkafeladatok képzettségi követelményei - Képzettségek
a munkaerő csoportok munkaterületekhez való hozzárendelése - Együttműködés és
csapatmunka

3. Kérdés: Sorolja fel a munkaerő-orientált szimuláció szempontjait!




Terhelésfüggő hatások modellezése
Munkapszichológiai szempontok modellezése
Csoportszociológiai szempontú modellezés

4. Kérdés: Ismertesse az ergonómia szimuláció jelentőségét!
Az ergonómia-szimuláció a munkapszichológiai szempontú szimulációk speciális területe.
Az ergonómia-szimulációhoz 3D környezetben állnak rendelkezésre eszközök a kézi
feladatok interaktív kialakításához és optimalizálásához, a folyamatok és termékek
ergonómiájának javítása érdekében.
5. Kérdés: Sorolja fel a gépek és berendezések vezérlési szoftver szimulációjának előnyeit.




a berendezések károsodásának elkerülése,
kevesebb javítási, hibaelhárítási ráfordítás,
a berendezés üzembe helyezésének gyorsítása a termelésindítás érdekében

6. Kérdés: Ismertesse a termelés szimuláció szerepét!
A gyárszimulátorok a dinamikus szimulációval a termelési folyamat berendezéseit
projekttervezését, kialakítását, tervezését és programozását hatékonyan támogatják. A hibás
tervezés csak a valós rendszerben ismerhető fel, az utólagos javítás pedig legtöbbször nagy
ráfordítást igényel, vagy bizonyos esetekben technikailag nem is lehetséges. A gyakorlatban
ez nem kielégítő rendszermegoldásokhoz és magas költségekhez vezet.

11

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©
7. Kérdés: Ismertesse a termelés szimuláció céljait!










a gyári layout dinamikus analízise és optimalizálása,
tervezett vagy létező termelési rendszerek teljesítmény-optimalizálása,
a termelési koncepció előzetes dinamikus vizsgálata,
szűk keresztmetszetek vizsgálata a termelésben és a logisztikában,
a raktározási és átfutási idők csökkentése,
termelési sorok és időtervezés javítása,
gyártási változatok analízise, értékelése és optimalizálása,
termelési erőforrások maximális kihasználása,
a puffertervezés dinamikus kialakítása.

12

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

3. lecke: Gyártás szimulációs szoftver
Cél:
A tananyag célja, hogy a hallgató megismerkedjen egy gyártás szimulációs szoftver működési
környezetével.
Követelmények:
Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes




definiálni az objektumorientált szimulációs környezet fogalmát,
saját szavaival leírni a diszkrét eseményvezérelt szimuláció jelentését,
önállóan a letöltési és telepítési útmutató segítségével számítógépére telepíteni a
szoftvert.

Időszükséglet:
A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége.
Kulcsfogalmak




objektumorientált környezet,
objektum,
diszkrét esemény.

1. Tecnomatix Plant Simulation
A tananyag során gyártás szimulációra a Siemens által fejlesztett Tecnomatix Plant
Simulation szoftver kerül ismertetésre. A Plant Simulation egy objektumorientált környezetű,
diszkrét, esemény-vezérelt szimulációs rendszer.
Tevékenység: Figyelmesen olvassa el és jegyezze meg az objektumorientált környezet,
objektum, objektumosztály definícióját.
Objektumorientált környezet: Olyan programozási paradigma, amely a programokat
objektumokból építi fel. A program működése tulajdonképpen objektumok kommunikációját
jelenti.
Objektum: a valós világ elemeinek programozási modellje. Az objektum adatokat tárol, és
kérésre tevékenységeket végez. Az egymáshoz hasonló objektumokat osztályokba soroljuk.
Objektumosztály: az egymáshoz hasonló objektumok általánosítása, gyűjtőfogalma. Az
objektumosztály határozza meg a hozzá tartozó objektumok típusát.
Tevékenység: Olvassa el és jegyezze meg a diszkrét eseményvezérelt szimuláció jelentését.
Diszkrét eseményvezérelt (szimuláció): a folyamatosan előre haladó időben a rendszer csak
a valamilyen szempontból lényeges események diszkrét pillanatait vizsgálja. Amikor
bizonyos esemény megtörténik, a megfelelő modell komponensek állapota megváltozik. A

1

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©
Plant Simulation ezeket az eseményeket lépésről lépésre dolgozza fel. A fő előnye ennek a
megközelítésnek, hogy a Plant Simulation nem foglalkozik az események közötti idővel.
Tevékenység: Olvassa el és értse meg a Plant Simulation szimuláció szoftver felhasználási
sajátosságait, előnyeit, funkcióit.
A Plant Simulation gyártási rendszerek és folyamatok modellezését és szimulációját teszi
lehetővé. Használatával optimalizálható az anyagáramlás, az erőforrás felhasználás és a
logisztika a gyár minden szintjén a teljes gyártóüzemtől a helyi gyártósorokig. A Plant
Simulation segítségével a gyártás logisztikája modellezhető a rendszer viselkedésének
elemzésére és teljesítményének optimalizálására. A számítógépes modell lehetőséget nyújt
különböző változatok kipróbálására, vagy "mi lenne ha" jellegű vizsgálatokra a meglévő
gyártósor megbontása, vagy a tervezett gyártósor megépítése előtt. A számos elemzőeszköz,
statisztika és grafikon lehetővé teszi a különböző gyártási helyzetek elemzését, és gyors,
megfelelően alátámasztott döntések meghozását a gyártástervezésnek már a korai
szakaszában.

1. ábra: Plant Simulation
(1_3_1.png)
A gyártási folyamat Plant Simulation alapú szimulációjával kimutathatók az alacsony vagy
túlzott raktárkészletek, az alul vagy túlterhelt szállítószalagok, és a rendszer szűk
keresztmetszetei, amelyek a gyártás hatékonyságának visszaesését eredményezhetik. Mind a
2D, mind a 3D szimulációhoz rengeteg kész alapelemet biztosít a Plant Simulation rendszer,
de készíthetünk saját elemeket is. A gyártási folyamata ilyen módon történő szimulációja
jelentős költségeket tud megtakarítani a vállalatok számára.
A Plant Simulation segít a felhasználóknak:


Azoknak a problémáknak a felismerésében és elkerülésében, amelyek később drága
és időigényes javítást igényelnének a gyártás során.



Minimalizálja az új gyártósor költségét a termelékenységének csökkentése nélkül.



Optimalizálja a meglévő rendszerek teljesítményét olyan paraméterekkel, amelyek
eredménye a szimulációban jól ellenőrizhető a valós elkészítés előtt.

2

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©
Funkciók:


Komplex gyártórendszerek és vezérlési rendszereik szimulációja.



Objektum-orientált, hierarchikus gyármodellek készítése, beleértve az üzleti logikát,
a logisztikát és a gyártási folyamatokat.



Objektum könyvtárak a legjellemzőbb modellezési feladatok gyors, hatékony
elvégzéséhez.



Grafikonok és diagrammok a kimenet, az erőforrások és a szűk keresztmetszetek
elemzéséhez.



Átfogó analíziseszközök, beleértve az automatikus szűk keresztmetszet elemzést, a
Sankey-diagrammokat és a Gantt-grafikonokat.



3D megjelenítés és animáció.



Az angol és a német mellett magyar nyelvű felhasználói felület is elérhető.



Integrált tapasztalatkezelés.



Genetikus algoritmus a rendszerparaméterek optimalizálásához.



Nyitott architektúra, integrációs lehetőségek (ActiveX, CAD, Oracle, SQL, ODBC,
XML, stb.).

2. Letöltés. telepítés
Tevékenység: Az alábbi lépéssor figyelmes végrehajtásával, töltse le és telepítse
számítógépére a Plant Simulation szoftvert.
A szoftver rendelkezik ingyenesen letölthető diákverzióval. A letöltés menete:
1. http://graphit.hu/
2. Termékeink menüpont Tecnomatix almenü:

(1_3_2.png)
3. A bal oldali menü: Ingyenes Plant Simulation kipróbálás,...,diákverzók:

3

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

(1_3_3.png)
4. Plant Simulation Diákverzió, Letöltés

4

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©
(1_3_4.png)
5. A letöltés megkezdése előtt a regisztrációs adatok megadás és elfogadása (Submit)
szükséges:

(1_3_5.png)

5

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©
6. A beregisztrált e-mail címre kapott üdvözlő üzenetben találjuk a szoftver és a license
letöltési linkjét:

(1_3_6.png)
7. A letöltött PlantSimulationSetup.msi fájl futtatásával történik a szoftvert telepítése
(Next/Next).

6

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©
(1_3_7.png)
8. Telepítés után az asztalra létrehozott parancsikonnal történik a program indítás.
Programindítás után letöltött licence fájlt elérési útvonalát kell beállítani az alábbiak szerint:
Fájl/Beállítások/Licenc; Licenctípus: Student majd az elérési útvonal megadása.

(1_3_8.png)

7

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

(1_3_9.png)
A jegyzet készítésének időpontjában (2016 ősz) ezen letöltési és telepítési lépések az
aktuálisak, ezek a későbbiek folyamán néhány részletében változhatnak. A jegyzet
készítésének időpontjában az aktuális szoftverváltozat: 13. A szoftver egyenlőre csak
Microsoft Windows operációs rendszer alatt fut.
Önellenőrző kérdések
1. Kérdés: Definiálja az objektumorientált környezet, objektum, objektumosztály fogalmát!
Objektumorientált környezet: Olyan programozási paradigma, amely a programokat
objektumokból építi fel. A program működése tulajdonképpen objektumok kommunikációját
jelenti.
Objektum: a valós világ elemeinek programozási modellje. Az objektum adatokat tárol, és
kérésre tevékenységeket végez. Az egymáshoz hasonló objektumokat osztályokba soroljuk.
Objektumosztály: az egymáshoz hasonló objektumok általánosítása, gyűjtőfogalma. Az
objektumosztály határozza meg a hozzá tartozó objektumok típusát.
2. Kérdés: Saját szavaival írja le a diszkrét eseményvezérelt szimuláció jelentését!
Diszkrét eseményvezérelt (szimuláció): a folyamatosan előre haladó időben a rendszer csak
a valamilyen szempontból lényeges események diszkrét pillanatait vizsgálja. Amikor
bizonyos esemény megtörténik, a megfelelő modell komponensek állapota megváltozik. A
Plant Simulation ezeket az eseményeket lépésről lépésre dolgozza fel. A fő előnye ennek a
megközelítésnek, hogy a Plant Simulation nem foglalkozik az események közötti idővel.

8

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

4. lecke: Plant Simulation kezdőképernyő
Cél:
A tananyag célja, hogy a hallgató részletesen megismerje a Plant Simulation szoftver
felhasználói kezelőfelületét.
Követelmények:
Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes





önállóan egy új modellt létrehozni, elmenteni, visszatölteni,
felsorolni a kezdőképernyő fő részeit, és azok láthatóságát megváltoztatni,
definiálni az objektum elnevezésekre vonatkozó szabályokat,
csoportosítani az eszköztárban található objektumokat.

Időszükséglet:
A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége.
Kulcsfogalmak




modell,
objektum,
MU.

1. Kezdőképernyő
Tevékenység: Olvassa el a leírást, majd a szoftverben keresse meg és próbálja ki a
kezdőképernyő funkcióit.
A szoftver telepítése után ismerkedjünk meg a kezdőképernyővel és tegyük meg az első
lépéseket (kattintásokat).

1

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

1. ábra: Kezdőképernyő
(1_4_1.png)
A szoftver kezdőképernyőjén (1.ábra) három csoportra bontva különböző grafikus menüket
találunk:
a, "Modellek" - a modellel kapcsolatos tevékenységeket találjuk meg itt: új modell készítés,
modell megnyitás, utolsó modell megnyitás, előző modell tevékenységek.
b, "Kezdő lépések" Kezdő lépések, segítségek halmaza: példamodell, demo videók, gyakorló
feladatok.
Az "Újdonságok" segítségével a súgóba jutunk ahol az előző verziókhoz
képest történt fejlesztéseket láthatjuk. Itt a tartalomban és a
tárgymutatóban is kereshetünk információkat, a modellezés során ez a
menü az F1 nyomógomb segítségével érhető el.
Az "Példa modellek" megnyitásával a tematikusan válogatott
példamodellekhez férhetünk hozzá, amelyek segítségével
betekintés nyerhető az egyes építőelemek különböző funkcióinak
használatába. Az egyes példamodellekhez leírás is található.
c, "Web" - Internetes támogató tevékenységek halmaza: fórum, twitter, Siemens Plant
Simulation honlap.
Tevékenység: Olvassa el és készítsen egy új modellt a leírásnak megfelelően.

2

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©
Kezdőlap/Modellek/Új modell létrehozása grafikus menü
segítségével tudunk új modell készíteni, vagy használhatjuk a
Fájl/Új menüt is. Mindkét esetben egy új párbeszédablakkal fogunk
találkozni (2. ábra).

2. ábra: Modell típus kiválasztása
(1_4_2.png)
Ezen a felugró ablakon állíthatjuk be, hogy milyen típusú modellt szeretnénk létrehozni. Ezen
a modellezés későbbi szakaszában szabadon módosíthatunk.

2. Felhasználói felület
Tevékenység: Olvassa el és jegyezze meg milyen fő részei vannak a kezdőképernyőnek.
A Plant Simulation programablaka menüket, eszköztárakat és kommunikációs ablakokat
tartalmaz (3.ábra):


Fő eszköztár (menüszalag)



Osztálykönyvtár



Kedvencek



Eszköztár



Konzol



Állapotsor

3

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

3. ábra: Programablak
(1_4_3.png)
Fő eszköztár, menüszalag (4. ábra) kezdőlapja tartalmazza a szimuláció irányításához,
használatához szükséges grafikus elemeket. Ezek alkalmazásáról a következő leckékben lesz
szó.

4. ábra: Menüszalag
(1_4_4.png)
A megjeleníthető ablakok láthatóságát a fő eszköztárban az /Ablak menüszalagon tudjuk
változtatni, a grafikus menük be-ki kapcsolásával (5. ábra).
Tevékenység: A szoftverben keresse meg a megjeleníthető ablakok láthatóságának be-ki
kapcsolását és próbálja ki őket.

4

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

5. ábra: Megjeleníthető ablakok
(1_4_5.png)


Osztálykönyvtár: Az osztálykönyvtárban található minden olyan objektum ami a
szimulációhoz szükséges. Az egyes elemek egyedileg definiálhatók, másolhatók, saját
mappába rendezhetők.



Kedvencek: A kedvencek eszköztár segítségével a gyorsabb elérés érdekében a
szükséges Keret-ek elérési útvonalát tudjuk elmenteni és visszatölteni.



Eszköztár: Az eszköztár gyors hozzáférést biztosít az osztálykönyvtárban található
szimulációs objektumokhoz, grafikus elemek segítségével. Az eszköztárban található
lapfülek és objektumaik az osztálykönyvtár objektumaira hivatkoznak.



Konzol: A konzolban a szimulációs futás alatt információk jelennek vagy jeleníthetők
meg (eredmény, hibajelzés, változó érték, átfutási idő).



Állapotsor: Az állapotsorban a szimuláció futási üzemállapotáról kapunk
visszajelzést.

Új modellfájl készítése esetén az osztálykönyvtárban végrehajtott módosításokat,
hierarchikus mappaszerkezetet, kereteket, új objektumokat egy fájlban tudjuk lementeni.
Mentés történhet a szoftver fejlécén található szabványos mentés ikon segítségével vagy a
Fájl/Mentés; Fájl/Mentés másként menüpont kiválasztásával. A modell első mentésekor a fájl
*.spp kiterjesztéssel kerül létrehozásra. Minden további mentéskor (az előző mentés
felülírásakor) a szoftver létrehoz egy biztonsági mentést *.bak kiterjesztéssel, amely az utolsó
előtti mentést tartalmazza. Szükség esetén ezek a *.bak fájlok a Plant Simulation-ben
közvetlenül megnyithatók.
Keret
A szimulációs modellek keretben vagy más néven munkatérben készíthetőek el az
anyagáramlási objektumok összekapcsolásával. Az osztálykönyvtár hierarchiáján belül
tetszőleges számú új keret készíthető (6. ábra) osztálykönyvtár xy mappa/jobb egérgomb.

5

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

6. ábra: Új keret hozzáadása
(1_4_6.png)
Tevékenység: Olvassa el és jegyezze, meg milyen szabályok vonatkoznak az objektumok
elnevezésére.
Az új keret hozzáadásának módszerével az osztálykönyvtárban új mappát is létre tudunk
hozni, ezáltal saját mappastruktúra kialakítására is lehetőség van. A mappákat, a kereteket és
a lecke további részében ismertetett objektumokat is át lehet nevezni az egyszerűbb azonosítás
érdekében. Az átnevezést az objektum/mappa/keret kijelölése után az F2 billentyű
lenyomásával vagy jobb egérgomb/átnevezés-el végezhetjük el.
Az objektumok elnevezéseinek vannak bizonyos szabályai, amelyeket az objektumorientált
programozott környezet miatt be kell tartani, helytelen elnevezés során hibaüzenetet küld a
rendszer. A szabályok a következők:


az elnevezést mindig betűvel kell kezdeni, amit betűk vagy számok követhetnek,
speciális karakterek nem,



az elnevezés karakter-folytonos legyen, nem szerepelhet bent szóköz,



nem tartalmazhat parancsokat (pl. if, then, else, from, until, loop stb.),



egy elnevezés egy névterületen belül csak egyszer fordulhat elő.

Tevékenység: Olvassa el és jegyezze meg az eszköztárban található objektumok lapfülek
szerinti csoportosítását.

6

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©
A keretben történő modellezéshez az egyes építő elemeket, objektumokat a Eszköztár-ból
húzd és ejtsd módszerrel (drag and drop) tudjuk a keretbe helyezni. Az objektumok az
eszköztárban funkciójuk alapján lapfülekre vannak csoportosítva:


Anyagáram: az anyagáramlás modellezésére szolgálnak, az egyszerű művelettől a
bonyolult funkciójú objektumokig számos elem található itt.

7. ábra: Anyagáram eszköztár
(1_4_7.png)


Erőforrások: a dolgozók és erőforrásaik modellezését támogató objektumok találhatók
itt.

8. ábra: Erőforrások eszköztár
(1_4_8.png)


Információ áram: Vezérlések, táblázatok, változók használatát és az eredmények
feldolgozását támogató objektumok listája.

9. ábra: Információ áram eszköztár
(1_4_9.png)


Felhasználói felület: eredmények, statisztikák gyűjtését, vizualizálását támogató
valamint kezelőfelület készítésére használatos objektumok listája.

10. ábra: Felhasználói felület eszköztár
(1_4_10.png)

7

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©



Mozgó egységek (MU): az anyagáramlási objektumokon mozgó objektumok listája.
A mozgó objektumokat a tananyag további részében MU (movable units mozgó/mozgatható alkatrészek) rövidítéssel használjuk, amelyek az egyik
anyagáramlási objektumtól a másikig mozognak a szimulációs modellben. Az MUkat soha sem húzd és ejtsd módszerrel kell a kerethez adni.
A mozgó objektumoknak három típusa lehetséges: Elem, Konténer, Szállítóeszköz,
ezek felhasználásával a fizikai valóságnak megfelelően a modellezni kívánt
rendszerek leképezhetőek.

11. ábra: Mozgó egységek (MU) eszköztár
(1_4_11.png)


Eszközök: Információ gyűjtő és speciális objektumok listája.

12. ábra: Tools eszköztár
(1_4_12.png)
Mértékegység
Tevékenység: A kép alapján állítsa be a modelljében a mértékegységeket.
A modellezés során lehetőség van az alkalmazott adattípusokhoz a megfelelő mértékegység
beállítására (13. ábra). Fájl/Beállítások/Mértékegységek fül

8

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

13. ábra: Mértékegységek beállítása
(1_4_13.png)
Kiegészítések
Az Osztálykönyvtár bővíthető további Plant Simulation alkalmazásokkal, ezek általában
opcionális modulok amelyekhez külön licenc szükséges. Kezdőlap/Osztálykönyvtár kezelése


ActiveX vezérlőkhöz szükséges interfész, adatcserére szolgál,



GA - Genetikus algoritmus, a modell automatikus optimalizálására szolgál,



Gantt - termelési tervek grafikus megjelenítése és módosítása,



ODBC kétirányú adatcsere interfész Windows ODBC alapú adatforrásokhoz,



Oracle adatbázishoz kapcsolódó interfész



Socket szabványos TCP/IP protokoll alapú alkalmazáshoz kapcsolódó interfész



VSM értékáram elemzési modul

9

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©
Önellenőrző kérdések
1. Kérdés: Sorolja fel a kezdőképernyő fő részeit!


Fő eszköztár (menüszalag)



Osztálykönyvtár



Kedvencek



Eszköztár



Konzol



Állapotsor

2. Kérdés: Sorolja fel, milyen szabályok vonatkoznak az objektumok elnevezésére!


az elnevezést mindig betűvel kell kezdeni, amit betűk vagy számok követhetnek,
speciális karakterek nem,



az elnevezés karakter-folytonos legyen, nem szerepelhet bent szóköz,



nem tartalmazhat parancsokat (pl. if, then, else, from, until, loop stb.),



egy elnevezés egy névterületen belül csak egyszer fordulhat elő.

3. Kérdés: Sorolja fel, hogy az eszköztárban található objektumok milyen lapfülek szerinti
vannak csoportosítva!


Anyagáram



Erőforrások



Információ áram



Felhasználói felület



Mozgó egységek (MU



Tools

10

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

Gyártási folyamatok szimulációja
2. modul: Modell építés Plant Simulation segítségével
A második modul betekintést nyújt a Plant Simulation nevű gyártási folyamat szimulációs
szoftver működési környezetébe. Bemutatásra kerülnek az alapvető funkciók, sajátosságok
kapcsolatrendszerek és beállítási lehetőségek. A modul során részletesen ismertetésre
kerülnek a modellezéshez szükséges objektumok és a szimulációs futások kiértékelési,
elemzési lehetőségei.

1

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

1. lecke: Általános objektumok
Cél:
A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje és elsajátítsa az általános objektumok
funkcióját és alapvető felhasználásának módjait.
Követelmények:
Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes







definiálni a keret fogalmát és funkcióit,
önállóan elvégezni a keretre vonatkozó beállítások módosítását,
saját szavaival definiálni az eseményvezérlő funkcióját,
különbséget tenni az eseményvezérlő időmérési változatai között,
használni az eseményvezérlő funkcióit,
ismertetni az összekötő objektum feladatát, felhasználási lehetőségeit.

Időszükséglet:
A tananyag elsajátításához körülbelül 40 percre lesz szüksége.
Kulcsfogalmak




keret,
eseményvezérlő,
összekötő.

1. Keret
Tevékenység: Olvassa el és jegyezze meg a keret definícióját.
A keret minden modell alapja. A szimulációs modellek keretekben készíthetők el, anyagáram
objektumok beillesztésével és összekapcsolásával. Egy keretbe bele tudjuk ágyazni a többi
keretet is. A szimuláció is a kereten belül futtatható le.

1. ábra Keret, általános menüszalag
(2_1_1.png)
Tevékenység: Olvassa el, majd a szoftverben keresse meg és próbálja ki a keretre vonatkozó
általános és vektor grafikus beállításokat.

2

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©
A keret általános menüszalagján található grafikus menük:


nyomtatás,



objektumok keresése,



nem kapcsolódó objektumok mutatása,



hosszbeállítások grafikus megjelenítésének mutatása,



keret tartalmának nagyítása, kicsinyítése,



méretarány megadása,



műszaknaptár hozzárendelés,



menü hozzáadás,



háttérszín megváltoztatása,



megjelenő grafikus elemek mutatása,



objektumnevek, címkék mutatása,



további beállítások, amelyek a megjelenítést, modellezés megkönnyítését teszik
lehetővé.

2. ábra Keret, vektor grafika menüszalag
(2_1_2.png)
A keret vektor grafikai menüszalagján van lehetőségünk a keretre háttér fóliákat beállítani.
Ezek lehetnek vonalak, különböző üres és kitöltött alakzatok, amelyek színét is tetszőlegesen
meg tudjuk változtatni. Valamint lehetőségünk van az office alkalmazásokból mindenki által
jól ismert szövegdoboz létrehozására is. A fóliákat kijelölés után külön-külön és együtt is el
tudjuk távolítani, ha szükséges.
Azonban ha az itt elérhető grafikus elemek nem megfelelőek az általunk kívántnak, akkor
lehetőségünk van saját képet, layout-ot is beállítani a keret hátterének. Ehhez az
osztálykönyvtárban ki kell jelölni a módosítani kívánt keretet majd Jobb egérgomb/Ikonok
szerkesztése menüt kell kiválasztani (3. ábra).

3

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

3. ábra Ikonok szerkesztése
(2_1_3.png)
Tevékenység: Az anyagrész elolvasása és megértése után a szoftverben változtassa meg egy
keret háttérképet tetszőleges képre.
A megjelenő ablakban tudjuk a jelenlegi ikont is változtatni, de a háttér megváltoztatásához
egy új ikont kell létrehoznunk. Ikon menüszalag/Szerkesztés/ Új (4. ábra).

4

Dr. Jósvai János, Szántó Norbert – Gyártási folyamatok szimulációja©

4. ábra Új ikon hozzáadása
(2_1_4.png)
A létrehozás után az ikon elnevezését „backgorund”-ra kell változtatni és Jelenlegi
jelölőnégyzetet ki kell pipálni.

5. ábra Háttér beállítás
(2_1_5.png)
5


Related documents


gyftrifle 1
gyft2rifletananyag
gyftelmeletgyak
ez a fontos campus
szabadforrasu okosotthonautomatizalasi dolgozat 4 4 11
fot elmelet15nov30

Link to this page


Permanent link

Use the permanent link to the download page to share your document on Facebook, Twitter, LinkedIn, or directly with a contact by e-Mail, Messenger, Whatsapp, Line..

Short link

Use the short link to share your document on Twitter or by text message (SMS)

HTML Code

Copy the following HTML code to share your document on a Website or Blog

QR Code

QR Code link to PDF file gyft2_rifle_tananyag.pdf