ez a fontos campus .pdf

File information


Original filename: ez_a_fontos_campus.pdf

This PDF 1.4 document has been generated by PDFUnlock! (http://www.pdfunlock.com) / iText 5.0.5 (c) 1T3XT BVBA, and has been sent on pdf-archive.com on 24/04/2018 at 06:52, from IP address 193.224.x.x. The current document download page has been viewed 397 times.
File size: 559 KB (15 pages).
Privacy: public file


Download original PDF file


ez_a_fontos_campus.pdf (PDF, 559 KB)


Share on social networks



Link to this file download page



Document preview


Kliment Gábor
1. TPM – total productive maintence (teljes produktív karbantartás)
A TPM olyan folyamatos javítási rendszer, amely a produktív karbantartás által minden munkatárs
részvételével a gépek optimális rendelkezésre állásához vezet.
Céljai:
 Gyártásintegrált karbantartás
 Biztos, szabványosított szervezet munkamenet
 Megelőző és előretekintő karbantartás
 Az összes munkatárs részvétele és felelőssége
 Az együttműködés támogatása a gyártás és karbantartás között
 A folyamat minőségének javítása
 A helyszíni problémamegoldás kiépítése
 Berendezés teljes hatásfokának javítása

A TPM öt oszlopa:
 A súlyponti problémák megoldása:
A lehető legjobb termelési hatékonyság elérése az alábbi 6 fő veszteség kiküszöbölése által a
csoport- és kiscsoportmunkában:
- felszerelés- és szerszámcsere,
- a berendezés üzemzavarai,
- anyaghiány vagy hibás anyag
- ütemidő meghosszabbítás,
- rövid kiesések és üresjáratok,
- utánmunkálás,selejt és beállítás
súlyponti problámák megoldása 4 lépésben:
- adatgyűjtés
- gyenge pontok elemzése (PARETO)
- probléma okainak meghatározás (ISHIKAWA)
- intézkedések végrehajtása folyamatos ellenőrzéssel
 Tervszerű karbantartás:
-A megelőző és előretekintő karbantartás arányának a növelése
-Szabványok beszerzése a karbantartási tevékenységre
-A karbantartási tevékenységek átadása a termelő csoportok munkatársai részére
-A karbantartó szakemberek szakmai tudásának jobb kihasználása a javítandó és
előretekintő karbantartás fokozott átadásával
-tervszerű karbantartás 7 lépésben:
1. karbantartási elsőbbségi sorrend meghatározása
2. a gyakorlati karbantartási módszerek javítása

Kliment Gábor
3.
4.
5.
6.
7.

karbantartási szabvány meghatározása
a folyamatra vonatkozó karbantartás bevezetése
a berendezés vizsgálata, hatásfokának javítása
átfogó gépdiagnózis
módszeres karbantartás előkészítése

 Autonóm karbantartás:
-Előfeltételek megteremtése az állagmegóvás, ellenőrzés és tisztítás optimális
végrehajtásához
-A munkatársak betanítása és képzése karbantartási témákban
-A karbantartási tevékenységek elvégzése a gyártó csoport által
-Autonóm karbantartás 7 lépésben: kb 3 éves időtartam, 6 hónap alatt már nagy előrelépés
1. nagy takarítás első ellenőrzéssel
2. intézkedés szennyeződés források ellen
3. ideiglenes szabványok megállapítása
4. teljes felülvizsgálat
5. autonóm berendezések vizsgálata
6. szabványosítás
7. autonóm karbantartás teljes alkalmazása
- piros/kék kártya: valamilyen hiba van, piros esetén kinti szakember hívása szükséges
sárga kártya: azon hibák melyeket én javítottam meg, kronológiai sorrendben van


Képzés és betanítás
-Gyártó és karbantartó személyzet részére TPM rendszer oktatása
-Gyártó személyzet részére ellenőrzés, karbantartás módszerének és rendszertechnika
okatatása
-Karbantartók részére új módszerek oktatása



Megelőző karbantartás
- a gépek és a berendezések kezelői lehetőség szerint maguk vállalják a karbantartást,
ellenőrzést és tisztítást
-gépek és berendezések gyártási- és karbantartási költségeinek csökkentése 3 fázisban:
*elvi- és részlettervezési fázis
*telepítési és felfutási fázis
*üzemi fázis
-fenntartási költségek csökkentése

TPM átültetése a gyakorlatba a következőket eredményezi:
- nincs nem tervezett leállás
- nincs minőségi hiba a berendezés miatt
- nincs ütemidő veszteség a berendezés miatt
2. TQM – total quality management (folyamatok folyamatos fejlesztése)
Folyamat fejlesztés 6 lépéses modelje:
1.lépés: probléma azanosítása: Wo?Was?Wie? (hol,mi,mennyi)
2.lépés: lehetséges kiváltó okok felderítése: FMEA,BT(brain storming)
3.lépés: mérőszámokkal való megfogalmazás,összehasonlítás,pozícionálás
4.lépés: miértek megértése
5.lépés: javító javaslatok kidolgozása, analizálás, akár 1,2,3 vagy több fajta
6.lépés: bevezetése egy új módzsernek, javaslatnak
(7.lépés: az első lépésre ugrás és kezdés elölről)
8D módszer: 6 lépés (+7-ik) + valamilyen hibaelemzés: ISHIKAWA,FMEA..

Kliment Gábor
3. FMEA (Failure Mode and Effect Analysis):
Az FMEA kulcsfontosságú módszer a „hibák kijavításától a hibák megelőzéséhez” vezető úton és
mind a fejlesztési, mind a gyártási hibamegelőző minőségbiztosításának alapját képezi.
Egyszerűbben fogalmazva nem más mint egy szabályozott kockázatelemző módszer. Célja, hogy
gyártórendszerek, termékek és gyártási folyamatok kockázati tényezőit értékelni lehessen,
miközben a potenciálisan gyenge pontok okainak és következményeinek feltárása van előtérben.
Másik definíció: célja a hibák fokozatos és rendszeres kiküszöbölése az egyre jobbb minőségű
termékek egyre gazdaságosabb módon történő előállítása.
Az FMEA módszer a gazdasági élet szinte valamennyi területén elterjedt.
Három szempontja:
 Felismerhetőség (gyártói oldal)
 Hibakövetkezmény súlyossága (vevői oldal)
 Hiba gyakorisága (közös vevői-gyártói oldal)
Típusai:
 Konstrukciós FMEA:
A termék illetve az összetevőinek a követelményrendszernek megfelelő kialakítását
ellenőrzi, hogy elkerülhetők legyenek a konstrukciós hibák és a gyárthatósági szempontok
kellőképpen érvényre jussanak.
 Folyamat FMEA:
A termékek és összetevőik gyártási folyamatainak tervezését és megvalósítását vizsgálja,
hogy elkerülhetők legyenek a tervezési és kivitelezési hibák. Azt kell biztosítani, hogy a
végtermék minősége megfeleljen a vevő elvárásainak.
 Rendszer FMEA:
Megvizsgálja a rendszeralkotók és az összeköttetések funkcionális együttműködését, hogy a
rendszertervezési hibák elkerülhetők legyenek. Rendszerek összehasonlításra is alkalmas.
Lépései:
 lehetséges hibák összeállítása
 lehetséges hibák, hibaokok súlyozása 3 szempont alapján; kockázati szám (RPN/RPZ)
meghatározása
 az ajánlott/ellenőrző intézkedések, ezek felelőseinek, határidőinek meghatározása
 a döntés jóváhagyása és az intézkedés(ek) kiadása
 az intézkedés(ek) hatásának ellenőrzése
4. RPZ/RPN rizikófaktorszám
Az RPN/Z megadja a hibaok-következmény-ellenőrzés láncolat jelentőségét az alábbi képlet szerint:
RPZ= RPNijk = Oijk x Sijk x Dijk (maximum 10x10x10; i–elem /j–hiba /k-hibaok futóindexe)
Oijk – a hibaok előfordulásának gyakorisága
10 - hiba előfordulás magas (2-3 percenként hiba), minden darabnál előfordul
1 - elhanyagolható hiba (1 év/hiba), alig-alig fordul elő
Sijk – a hiba következményének súlyossága
10 - kimondottan súlyos hiba, automatikus gyártás leállítás, tervek újratervezése,
halálhoz bezethet a hiba, QS9000 tételesen kimondja az adott probléma számértékét
1 - valószínűtlen
Dijk – az ellenőrzés hatékonysága
10 - nem fedezhető fel hiba, rejtve marad
1 - biztos hogy az ellenőrzések felderítik a hibát,szemmel látható
MO-n elfogadott érték RPZ=125, ez felett be kell avatkozni, javító intézkedésre van szükség.
Cheklistet írunk: Hol a hiba? Mi a hiba? Mit okoz a hiba? Miért alakult ki a hiba?
Példa: motorkerékpár hátsó tengelyének törése hirtelen fellépő nagy terhelés esetén.
O-3(ritkán fordul elő),S-9(életveszéj),D-1(más roncsolásával jár) => RPZ=27. Nem kellene javítani,
de mivel van 1 (vagy néha több) nagy tényező ezért kötelező a javító intézkedés.

Kliment Gábor
5. GAE – berendezés teljes hatásfoka
Gép,berendezés egy adott idő intervallumon mért hatásfok kihasználtságát mutatja meg (ált havi
bontás). Audi gyárban a gépek átlag 75%-osak ez kiválóan jó, word class a 80%. A GAE mutató
csak sorozat gyártásra alkalmazható. (C45 400m/perc, Al 2000m/perc megmunkálás)
A berendezésnek 6 fő veszteség forrása van ami 3 csoportba sorolható:
1-állásidő veszteség: üzemzavar / készülék és szerszámcsere
2-sebesség veszteség: ütemidő hosszabítása / rövid üzemzavar és üresjárás
3-minőség veszteség: utánmunkálás / selejt és beállítás
példa:
Összidő 8 óra ebből
Munkaidő 7 óra – 1óra tervezett leállás: 4 óránkénti kötelező 15perces szünet, ebédidő,
reggelenkénti gép tisztítás, olajozás...
Futásidő 6 óra – 1óra állás idő veszteség: szerszám és készülékcsere/ üzemzavar (műszakváltásnál
leállíthatják a gépet,anyaghiány vagy hibás anyag,anyagváltás)
Netto futásidő 5,5 óra – 0,5 óra sebesség veszteség: ütemidő hosszabítás(berezonál a darab nem
tartható a tervezett megmunkálási sebesség/idő)/rövid üzemzavar vagy üresjárat
Hasznos futásidő 5 óra – 0,5 óra minőségveszteség: utánmunkálás(megkopott a szerszám és az
előírt felületi érdesség csak újra megmunkálással érhető el) /selejtek és beállítási munkák
Hatékonyság: hasznosfutási idő / munkaidő
Példa:
Db.szám júniusban 28.700 db (csak kész alkatrészek számítanak bele)
Munkaidő júniusban 22nap x 2 műszak; 22 x 2 x 432 perc = 19.008 perc (48 perc tervezett leállás)
Selejt 258 db
Utánmunkálás900 db
Beállítás 0
Tényl. ütemidő 0,5 perc/alk.rész
Tervezett ütemidő0,45 perc/alk.rész (a gép átvételi jegyzőkönyve szerint)
GAE= (darabszám – (selejt+utánmunkált+beállítás))*tervezett ütemidő / munkaidő *100%
GAE=(28700 - (258+900+0))*0,45/19008*100=65,2%
6. OEE (Overall Equipment Effectiveness ) teljes körű gépi/gyártórendszer hatékonysága
OEE: összes eszköz hatékonysági mutató [%] Megmutatja, hogy mennyire jó kihasználtsággal
működnek a gépek. Három összetevője:
 Gép valós működési ideje
 Termék előállítás sebessége
 Jó minőségben előállított termékek darabszáma
OEE = A x P x Q
A – rendelkezésre állás
P – teljesítmény faktor
Q – minőségi faktor
A hat fő veszteség forrás (OEE):
 Műszaki meghibásodások, üzemzavarok
 Beállítási, összeszerelési, átállási veszteségek
 Holt idő, kisebb leállások
 Csökkentett sebesség
 Kezdeti indítási és kitermelési veszteségek
 Minőségi hibák és selejtek

Teljesítmény

Rendelkezésre állás

Kliment Gábor
Természetesen egy adott gyártórendszer esetén a felsoroltaknál kevesebb, vagy több veszteség
forrást is figyelembe lehet venni, de minden veszteséget „időveszteségként” kell elszámolni. Ennek
megfelelően a gyártórendszer hatékonysága a következőképpen jellemezhető:
Teljes termelési idő (üzem nyitva)
A Potenciális termelési idő
Nincs
tervezett
termelés
B Valós termelési idő
Leállások:
-zavarok
-várakozás/átállítás
-szalag-lassítás
C
D

Elméleti kibocsájtás
Valós kibocsájtás

Veszteségek a
sebességben
-kisebb leállás
-csökkentett
termelési
sebesség

Valós kibocsájtás (összes termék)
Jó termék
Minőségi
Hatékonyságvesztés
veszteségek
-hulladék és
visszadolgozás
-indítás és –
üresjárat
-veszteségek
OEE=rendelkezésre állás x teljesítmény x minőség= B/A x D/C x F/E=A*P*Q
Minőség

E
F

Példák:
Aktuális futási idő
Tervezett idő - Tervezett kiesési
idő
8 óra/ nap ez a teljes munkaidő
1 óra tervezett szünet
7 óra rendelkezésre állás
0,5 óra javítás
0,5 óra anyagvárás
0,5 óra beállítási idő
5,5 óra futási idő
5,5/7=0,78

=A

Aktuális futási idő
Tervezett idő - Tervezett kiesési
idő
24 óra/ nap a teljes munkaidő
3 óra tervezett szünet
21 óra rendelkezésre állás
1,5 óra javítás
1,5 óra anyagvárás
1,5 óra beállítási idő
16,5 óra futási idő
16,5/21=0,78
=A

Összes gyártott db x Norma idő
Aktuális idő

Legyártott jó db
Összes legyártott db

gyártott munkadarab = 300
normaidő 1 perc/alkatrész
futási idő 5,5 óra

gyártott munkadarab = 300
jó munkadarab = 240

(300x(1/60))/(8-2,5)= 0,91
=P
OEE= 0,78x 0,91x 0,80 = 57%

240/300= 0,80

Összes gyártott db x Norma idő
Aktuális idő

=Q

Legyártott jó db
Összes legyártott db

gyártott munkadarab = 900
normaidő 1 perc/alkatrész
futási idő 16,5 óra

gyártott munkadarab = 900
jó munkadarab = 720

(900x(1/60))/(24-7,5)= 0,91
=P
OEE= 0,78x 0,91x 0,80 = 57%

720/900= 0,8

=Q

Kliment Gábor
7. Mutassa be a probléma megoldás folyamatait, eszközeit, példa közös alkalmazásra
TIPHIB:
Elnevezés TIPikus HIBaforrás. Jól felkészült, heterogén összetételű szakmai team tipikus
hibákat határoz meg tapasztalati, szubjektív alapon. A team az előforduló hibákat feltérképezi,
majd ezeket csoportosítja, esetleg rangsorolja.
Pareto elv:
A hibaokok 20%-án keletkezik a hibák 80%-a. A lehetséges hibaokok 80%-a a hibák 20%-át
okozza. Segít azokra az okokra koncentrálni, melyek eltávolítása vagy csökkentése a
legmeghatározóbb hatást váltja ki a folyamatjavítás során. A problémák okait fontosságuk
szerint rendezi, összevethetők az egyes hibaokok. Megismételve láthatóvá teszi a fejlődést, és
ezzel további javításokra ösztönöz. Függőleges tengelyre olyan mértékegységet válasszunk,
amelyek a legkifejezőbb számunkra (gyakoriság, hiba-arány, ppm-érték, költség) az adatokat
mérés, megfigyelés alapján szerezzük be. Vízszintes tengelyre lehetőség szerint csökkenő
sorrendben minden elképzelhető hibaok szerepeljen. Hasonló jellegű hibaokok együtt
szerepeljenek (1 hibakategoria alatt) az „egyéb hibaokok” kategória külön kezelendő (utolsó
oszlopként).
ISHIKAWA (halszálka, ok-okozati) elemzés:
Az ok-okozati elemzés célja egy probléma vagy állapot összes lehetséges okának
szisztematikus és növekvő részletességgel történő meghatározása és grafikus ábrázolása.
Jellemzői:
 Általában teljes körűségre törekvés
 Hosszabb idő, alaposabb munka
 Jelentős erőforrás- és időigény
 A probléma alapos ismeretét igényli
 Jó akkor, ha nincsenek kiugró elemek
FMEA (hibalehetőségek és folyamat analízis) elemzés:
Az FMEA kulcsfontosságú módszer a „hibák kijavításától a hibák megelőzéséhez” vezető úton
és mind a fejlesztési, mind a gyártási hibamegelőző minőségbiztosításának alapját képezi. Célja,
hogy a gyártórendszerek, a termékek és a gyártási folyamatok kockázati tényezőit értékelni
lehessen, miközben a potenciálisan gyenge pontok okainak és következményeinek feltárása van
előtérben. Lépései:
 lehetséges hibák összeállítása
 hibák, hibaokok súlyozása 3 szempont alapján, kockázati szám (RPN/RPZ) meghatározása
 az ajánlott/ellenőrző intézkedések, ezek felelőseinek, határidőinek meghatározása
 a döntés jóváhagyása és az intézkedés(ek) kiadása
 az intézkedés(ek) hatásának ellenőrzése
Példa furatkészítéses hibára:
TIPHIB: furat tűrése nem megfelelő. Az üzemben előforduló hibák közül melyek a tipikusan
előfordulóak egy vizsgált időszakban (általánosságban véve). PARETO segít,hogy ezen tipikus
hibák közül melyekkel foglalkozzunk az adott alkatrész (gyártási folyamata) esetén. Melyik az a
hibatípus ami legtöbbször fordul elő (80%/20%) és legtöbb problémát okozza az adott alkatrészen.
Furatunk mérethibája tehát 80%, és majd az FMEA mutatja meg, milyen probléma származik abból
ha ez a hiba megmarad (pl élettartam csökkenés). ISHIKAWA akkor segít, hogy ha a lehetséges
okait meghatároztuk és az FMEA javító intézkedéseinél már ezt az ereményt figyelembe vettük.
ISHIKAWA: rossz fúrókenés, nem jó fúrószár, pontatlan a munkagép
FMEA: előfordulás-5, súlyosság-8,ellenőrzés hatékonysága-4 =160 =>javító intézkedések
szükségesek. Állandó szakképzett dolgozó alkalmazása,technológia felülvizsgálata.

Kliment Gábor
8. ISHIKAWA elemzés, egyes módszerei, alkalmazásának folyamatábrája
Az ok-okozati elemzés célja egy probléma vagy állapot összes lehetséges okának szisztematikus és
növekvő részletességgel történő meghatározása és grafikus ábrázolása. Jellemzői:
 Általában teljes körűségre törekvés
 Hosszabb idő, alaposabb munka
 Jelentős erőforrás- és időigény
 A probléma alapos ismeretét igényli
 Jó akkor, ha nincsenek kiugró elemek
5M: gép (machine), módszer (method), anyag (material), mérés (measurement), ember (mann);

6M esetén plussz a környezet (millieau)
5W+1H (why?how?-miért?hogyan?) módszer
Hogyan? => 5. Miért? => 4. Miért? => 3. Miért? => 2. Miért? => 1. Miért? => Okozat
Az ok-okozati diagram segít a csapatnak abban, hogy a probléma vagy állapot tartalmára
koncentráljon, pillanatképet ad a közös tudásról, támogatja a megfelelő megoldások kiválasztását, a
tünetek helyett az okokra irányítja a figyelmet és segíti az okok rendszerezését.
Alkalmazása:
1. probléma megfogalmazása
2. a megfelelő ok-okozati módszer kiválasztása
3. okok keresése, melyekre az ok-okozati diagram épül
4. halszálka diagram összeállítása
Elkészítésének menete:
 probléma megfogalmazása: flip-chart, tala, papír
 főokok vagy főfolyamatok berajzolása az ábrába
Főokok lehetnek: gépek, módszerek, anyagok, emberek
Szolgáltatásnál: üzletpolitika, eljárás, felszerelés
Főfolyamatok: beszerzés, gyártás, szállítás, vezetés
Gyakran: környezet, mérés, karbantartás, pénz
Példa:
1. probléma megfogalmazása: mi,hol,miken,mennyi? – felületminőségi probláma, 2. gépen,
10% selejt ez miatt az elmúlt hónapban
2. a megfelelő ok-okozati módszer kiválasztása – főokhoz okok hozzárendelése és minden
egyes oknál „miért lép fel?” probléma-főok-okok
3. okok keresése, melyekre az ok-okozati diagram épül – pontatlan gépek, pontatlan
szerszámok, nem megfelő beállítás, rosszul megtervezett technikai paraméterek, nem
megfelelő ellenőrzés, az emberek figyelmetlensége
4. halszálka diagram összeállítása

Gépek/berendezések
pontatlan gépek

Emberek

rossz beállítás

figyelmetlenség

Kliment Gábor
rossz beállítás

pontatlan
szerszámok
nem megfelelő
ellenőrzés

Probléma:
10% selejt a 2.
gépen az elmúlt
hónapban

rosszul megterv.
techn. paraméterek

Módszerek

anyaghiba
Anyagok

Példa: egy tányérkerék 61,8 mm méretű magfurata mérethibájára kidolgozott ISHIKAWA 6M
diagramot mutat be:

9. LEAN lényege, elemei egymásra épülése
A LEAN egy vevőorientált vállalatirányítási rendszer, amelynek célja, hogy a vállalat minél
hatékonyabban állítsa elő belső és külső vevői számára a termékeit. A LEAN filozófia fő alapelve:
 Az ember tisztelete
 A veszteségek eltávolítása minden folyamatból
LEAN rendszer építésének 5 alapelve:
 Azonosítsd az értéket: értsd meg, hogy érzékelik vevőid az értéket a termékeidben (value)
 Értsd meg az érték áramlásodat: elemezd a termékek áramlását az ellátási láncban és
azonosítsd, hol keletkezik az érték és hogyan szüntethető meg a veszteség (value strem)
 Biztosítsd az áramlást: alakítsd át a folyamataidat, gyakorlataidat és magát a szervezetet,
hogy az érték szabadon áramolhasson az ellátási láncon keresztül (flow)
 Vezesd be a húzást: küszöböld ki a szokásos megközelítések „köteg és sorban állás”
mentalítását és vezess be olyan folyamatokat, hogy a szállítást minden fázisban a következő
lépés igénye váltsa ki. (pull)
 Törekedj a tökéletességre: ismerd be, hogy a szervezet csak tevékenységeinek folyamatos
újraértékelése útján kerülhet igazi LEAN állapotba (perfection)

Kliment Gábor
LEAN modul:

LEAN-minőségbiztosítás a gyártási folyamatra kiterjesztve, OEE értékét maximalizálva TPM,5S és
JIT-el. Alkatrész átfutási ideje csökken a LEAN-JIT-el, megmunkálási folyamat ideje csökken
OEE-TPM-el. LEAN fő eszközei:
 veszteségek azonosítása és kiszűrése (1modul)
 standardizálás
 nulla hibás alkatrész gyártása, selejt kiküszöbölése (3modul)
 Just In Time (4modul)
 húzó termelés (4modul)
 vizualizáció -5S (2modul)
1 modul - 7 főveszteség (MUDA) LEAN-nél:
1. Túltermelés:
Ez az összes közül a legrosszabb. Ez az alapja a teljes pazarlásnak, elfedi a javítása
lehetőségeket. A túltermelés annak az eredménye, hogy többet termelünk és előbb, mint
szükséges lenne. Ez kiterjedhet a rossz méretű vagy túl komplikált berendezés használatától
a túl nagy ciklus időig és a szükségtelen értékkel készített termékig. Észrevehető tünetei:
 Túlzott készlet és munkaerő
 Különleges és/vagy túlméretezett berendezések
 Az üzemi folyamatok nincsenek egyensúlyban
 Nincs rögzítve a legjobb gyakorlat
 Növekvő minőségi problémák
 Nyomás a terhelésen a kihasználtság növelése érdekében
2. Készlet, raktározás:
A készlet bármilyen raktáron lévő termék, ami meghaladja az elvárt minimális mennyiséget,
növeli a főfolyamat idejét, a felhasznált területet és elfedi a problémákat. Minél nagyobb a
gyártási csomag mérete, annál nagyobb gyártási készletre van szükség. Észrevehető tünetei:
 Túlzott félkész és raktáron lévő késztermék
 Túl sok raktárterület
 Nagy csomagméret
 Kezelésből eredő kár
 Túl sok anyagmozgató berendezés és tároló polc
3. Felesleges szállítás:
A módszer a szállítási költségek csökkentésére az, hogy a távolságot kiküszöböljük a
folyamatok között és ezáltal elkerüljük a szállítási költséget. Szállítási veszteség az a fajta
pazarlás, amit mindig próbálunk kiküszöbölni, még akkor is, ha ezt jelenleg lehetetlen
teljesen elérni.


Related documents


ez a fontos campus
lakossagi tajekoztato nagyrede atvilagitas
godoll b p r projekt
cv luisa manau espa ol
mi az eszpernat pdf
nyeremenyjatek szabalyzat symbol

Link to this page


Permanent link

Use the permanent link to the download page to share your document on Facebook, Twitter, LinkedIn, or directly with a contact by e-Mail, Messenger, Whatsapp, Line..

Short link

Use the short link to share your document on Twitter or by text message (SMS)

HTML Code

Copy the following HTML code to share your document on a Website or Blog

QR Code

QR Code link to PDF file ez_a_fontos_campus.pdf